Mikler Károly: Magyar evangélikus egyházjog (Budapest, 1906)

II. Könyv. A magyar evangelikus egyház alkotmánya és közigazgatása - Első rész. Önkormányzati testületek s ezek kormányzati hatóságai és tisztviselői - III. fejezet. Az egyházkerület

515 püspökökkel szemben is az 1848: XX. t.-cz.-ben biztosított egyenlőség és viszonosság alapján bírálják el.

1 A magyar evang. püspökök közjogi állásának fokozott mértékben való elismertetését s az 1848: XX. t.-czikkben lefektetett felekezeti jogegyenlőség és viszonosság elvének részben való érvényesülését jelenti a főrendiház szervezetének módosításáról szóló 1885 : VII. t.-cz. 4. §-a, a mely szerint az ág. hitv. ev. egyháznak, ideértve az erdélyrészi országos szász ev. egyházat is, hivatalban legidősebb három püspöke az országgyűlés főrendiházának hivataluknál fogva tagjai. Az ev. püspöki intézmény hittételen nem sarkallik, s a püspöki hivatalhoz fűződő joghatóság korántsem valamely természetfeletti lelkiképesség — ordinatio — alapján, hanem kizárólag a szabályszerű megválasztás alapján gyakoroltatik. Az ev. püspöki hivatal jellege leginkább abban domborodik ki, hogy az egyház igazgatásában túlnyomó részben csak felügyeleti jogot gyakorol; kitűnik ez a püspöknek beigtatásakor tett esküjéből is

2, általában pedig szigorú felelősség mellett végzi azokat a teendőket, a melyeket az egyházi törvények hatáskörébe utalnak. Amaz alapelvből, mely szerint minden hatalom forrása az egyházközség, más nem is következhetik. Lelkésztársaitól csupán hivatalára nézve külömbözik, nem pedig valamely különös lelkiképességre nézve. Mert ilyet neki a törvényileg előirt beigtatás sem ad s viszont ilyenre abból sem lehet következtethetnünk, hogy az E. A. 133. §-a szerint a lelkészjelöltek felavatása a püspök kizárólagos jogát képezi. Az Isten igéjének hirdetésében a szentségek kiszolgáltatásában olyan lelkész, mint a többi. Al-püspököt mai egyházszervezetünk nem ismer. Ε részben egyházszervezetünk újkori fejlődése a múlttal szakított.

3 1 L. az „erdélyi püspök" törvényellenes czímzése tárgyában a vallásés közoktatásügyi m. kir. minister 1185/1899. ein. sz. rendelete ellen az 1900-iki egyetemes közgyűlésből a kormányhoz intézett feliratot, a melyre adott válaszban (1724/900. ein. sz.) a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister kiemeli, hogy a mai államjog szerint az „erdélyi püspök" czím „erdélyi róm. kath. püspök"-öt jelent, tehát a czímzés távolról sem akarja csorbítani az erdélyi részekre illetékes prot. püspökök joghatóságát. Egyet, közgy. jkv. 1900. 85. p. és 1901. 81. p. 2 Pl. a dunántúli kerület püspöki eskümintája szerint: „Főgondom leend, hogy a felügyeletemre bízott híveim stb. . . ." 8 A püspöki állásnál megkívánt nyelvszükséglet kielégítése, főként pedig a missiók behatóbb szervezése s vezetése szempontjából ily irányú §3*