Mikler Károly: Magyar evangélikus egyházjog (Budapest, 1906)

II. Könyv. A magyar evangelikus egyház alkotmánya és közigazgatása - Első rész. Önkormányzati testületek s ezek kormányzati hatóságai és tisztviselői - III. fejezet. Az egyházkerület

516. Az Egyházi Alkotmány — különös tekintettel arra, hogy a püspök egyházkormányzati hatásköre átruházott s főként a felügyeleti jog gyakorlására terjeszkedik ki — a püspök jogait és kötelességeit kapcsolatosan az egyházkerületi felügyelőre is vonatkozólag, részben pedig külön szakaszokban a következőkben szabályozza: A püspök legfőbb hivatása: őrködni, hogy a Krisztus anyaszentegyháza, úgy a nyájra, mint ennek pásztoraira nézve, mindinkább épüljön. Ε minőségében gondja van arra, hogy a Krisztus Jézus evangeliuma a Szentírás szerint és a meg nem változtatott ágostai hitvallás szellemében tisztán és igazán hirdettessék, a szentségek tiszteletben tartassanak s a lelkészek, egyéb egyházi tisztviselők erkölcsileg feddhetlenek, kötelességtudók s necsak az egyháznak, hanem a magyar hazának is hű fiai legyenek. A püspök joga és kötelessége az egyházkerület egyházközségeit hivatalosan meglátogatni, A püspöki egyházlátogatás (canonica visitatio) a ker. egyházban már a IV. század óta kötelező. Idővel e jog és kötelesség az archidiakonusokra szállott át, a mely visszaélést a tridenti zsinat szüntette meg. Már az 1610-iki zsolnai és az 1614-iki szepesváraljai zsinatok kötelezik az ev. superintendenseket az egyházközségek meglátogatására.

1 Ugyanezt az E. A. 131. §-a is kimondja, kötelezvén az E. A. 94. §-ában az egyházmegyei felügyelőt és esperest, hogy ilyen alkalommal a püspököt kisérjék. Az egyházközségek és iskolák meglátogatása nem kizárólag püspöki jogosítvány, a mennyiben az E. A. 93 — 94. §§-ai ezt a jogot és egyúttal kötelességet az esperesre és esperességi felügyelőre nézve is kimondják. A püspöki egyházlátogatásról — a melyet istentisztelet vezet be s a hívek jelenlétében, sőt szükség esetén felvilágosító nyilatkozataik meghallgatásával, történik — kérdőpontok szerint szerkesztett jegyzőkönyvet szokásos felvenni, a melyben az egyházközség, óhajok gyakran felmerülnek. L. Krupecz I.-nak az „Ev. egyház és iskola" 1900. évfolyama 27. számában megjelent idevágó magvas és alapos történeti tanulmányra valló czikkét. 1 „Visitent ecclesias quotannis, tum per se, quando facere poterunt, tum per suos Seniores, quando vei adversa valetudine, vei aliis inevitabilibus malis prohibiti fuerint . . . adiunctis sibi semper ex comitatu viris nobilibus."