Mikler Károly: Magyar evangélikus egyházjog (Budapest, 1906)

I. Könyv - Harmadik rész. Az egyház és az állam, valamint a felekezetek közötti viszony

207 szerezhettek; kir. adományozásban — legalább az anyaországban — az evang. egyház nem részesült. Ennek daczára, a mikor a Curia 63. sz. döntvénye a holtkézi törvényeket a r. kath. egyházra nézve is elavultaknak jelentette ki, ugyanakkor a doktrina merőben ellenkező álláspontot foglalt el; az összes hazai egyházakat, tehát az evang. egyházat is belevonták a tudományos vitába,

1 egyesek azt állítván, hogy a holtkézi törvények ma már a többi hazai bevett egyházakra is hatályosak, miután az 1848: XX. t.-cz. 2. §-a az összes bevett egyházakra nézve tökéletes egyenlőséget és viszonosságot állapított meg. Természetes, hogy ennek a téves felfogásnak semmi alapja nincs,

2 a iudicaturában soha sem érvényesült. Az 1868:L111. t.-cz. 24. §-a szerint új egyházgyülekezetek alakítása s leányegyházaknak anyaegyházakká, vagy viszont ezeknek leányegyházakká átváltoztatása a vallásfelekezeteknek (tehát az evang. egyháznak is) kizárólagos jogai közé tartozik. Az E. A. 28 — 33. §§-ai tüzetesen körülírják az ev. egyházat megillető e jognak mikénti gyakorlását. Az 1790: XXVI. t.-cz. 5. §-a szerint az evang. egyház népiskolákat, középiskolákat s előzetes királyi jóváhagyással főiskolákat állíthat fel, megválasztja a tanárokat, tanítókat, számukat szaporíthatja vagy csökkentheti; megállapíthatja „a tanítás és tanulás módját, szabályát és rendjét" (érintetlen maradván ez iskolákra nézve Ő felsége legfőbbi királyi felügyeletének joga); „a közoktatási rendszer azonban, mely a karok és rendek alázatos előterjesztéséhez képest Ο felsége által lesz meghatározandó, ezen iskolákra is egyaránt ki fog terjesztetni, de ide nem értvén a vallási tantárgyakat, melyek minden vallásnak saját rendelkezése alatt kell hogy maradjanak". Elvileg ezen az alaptörvényen sarkallik az ev. egyház tanintézeteinek mai jogállása; másrészt az itt lefektetett elvek jelentékeny kiterjesztése jut kifejezésre amaz újabbi közokta1 L. „A holtkézi törvények Magyarországon", előadta a Magyar Jogászegylet 1896. nov. hó 14-ikén tartott teljes ülésében dr. Márkus Dezső. Magyar Jogászegylet! Értekezések, 116. számú füzet, 25. s köv. 1. A folytatólagos vitát, melyben Vavrik B., Schwarcz G., Csemegi K., Csillag Gy., Tóth G., Kobler F., Szakolczai Á. vettek részt, a 120., 121, és 124. sz. füzetek tartalmazzák. ; A mint ezt a hivatkozott jogászegyleti vitában főként Tóth G. és Szakolczai Á. doniborították ki.