Mikler Károly: Magyar evangélikus egyházjog (Budapest, 1906)

I. Könyv - Harmadik rész. Az egyház és az állam, valamint a felekezetek közötti viszony

208 tási törvényeinkben s a kormányrendeletekben, a melyek az evang. egyházi tanintézetek feletti állami felügyeletet szabályozzák s másfelől megállapítják az evang. egyházi tanintézetek nyilvánossági jellegének feltételeit. Az E. A. 187. §-a biztosítja az evang. egyház fokozatos önkormányzati testületének azt a jogot, hogy iskoláikat az országos törvények s a legfőbb felügyeleti jog épségben tartása mellett szervezhessék s kormányozhassák. A lelkészek s általában az egyház hivatalnokai csupán törvényszerű egyházi fegyelmi eljárás alapján mozdíthatók el hivataluktól. Az evang. lelkészt az állami főhatalom még az esetben sem mozdíthatja el hivatalától, ha államellenes magatartást tanúsít. Az 1898 : XIV. t.-cz. 9. §-a szerint súlyos erkölcsi vétség vagy államellenes magatartás miatt követelheti a vallás- és közoktatásügyi miniszter a fegyelmi eljárás megindítását, s ha ennek a felekezeti főhatóság eleget nem tesz, avagy a panasz alapos volta daczára a lelkészt felmenti, jogában áll a ministernek a jövedelem-kiegészítést megvonni, ennél tovább azonban nem mehet s még ez esetben is a felekezeti hatóság panaszjoggal élhet a közigazgatási bíróságnál. Csupán a tanító elleni fegyelmi eljárásnál állapít meg az 1893: XXVI. t.-czikk 13. és 15. §-a különleges ingerentiát az állam részére. A négyes fokozatú önkormányzati hatóságok közgyűlései az E. A. 19. §-a szerint nyilvánosak bár, úgyde ezt az evang. egyház autonom hatáskörében mondta ki s bármikor meg is változtathatja, a mennyiben ugyanis a magyar állam ezen gyűlések nyilvánosságát kötelezőleg sehol ki nem mondja. A jegyzőkönyvek közül csupán a legfelsőbb önkormányzati testületnek, nevezetesen az egyet, közgyűlésnek jegyzőkönyve terjesztendő fel az államkormányhoz s ez is csupán Őfelségét, a királyt megillető legfőbb felügyeleti jog czímén. (E. A. 154. §.) Az 1868: LIIi.t.-cz. 22. §-a értelmében temetőkben a külömböző vallásfelekezetek tagjai — tehát evangélikusok is — vegyesen és akadálytalanul temetkezhetnek. Az 1879 : XL. t.-cz. 54. §-a szerint a ki a megholtnak eltemetését erőszakkal vagy fenyegetéssel megakadályozza, háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Az ev. egyház lelkészei, tanítói s általában tisztviselői közhivatalnokok; a lelkészi hivatal közhivatal.