Thébusz János: A magyarországi ág. hitv. ev. egyház 1891-94-ki országos zsinatának története. (Budapest, 1895)

A zsinattartás elhatároztatik

szervezetek tekintetbevételével csak az egyházkerületek és az egyetemes gyűlés hatáskörére és szervezésére vonatkozó szabályzatok, mint a zsinat előre meghatározott tanácskozási tárgyának tervezetét dolgozza ki. Egyes férfiak tehát csakis a zsinat tárgyának egy részecskéjére, az egyházi szervezet és különösen az egyetemes gyűlés jogkörének meghatározására akartak szorítkozni. A zsinati bizottság 1888-ban elkészült munkálatával s azt az egyetemes gyűlésnek bemutatta. Két javaslatot tett. Először, hogy az egyházi törvénykezés is kidolgoztassák és másodszor, hogy a kerületek a zsinattartás idejét meghatározzák és a zsinati költségekről gondoskodjanak. Az egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 45. pontja erre ezt határozta : „a bemutatott munkálatnak rendeltetése a zsinatnak tárgyalási alapul szolgálni s így egyfelől az egyetemes gyűlés által leendő tárgyalást nem igényli, másfelől szükséges, hogy figyelemmel emiitett rendeltetésére, a munkálat az egyház tagjai előtt lehető tágas körben ismeretes legyen, a munkálat kinyomatása s a kerületek részére úgyannyi példányban, mint a jegyzőkönyvek megküldése elrendeltetik

1'. Ez alkalommal- a zsinati bizottság arra is nyert felhatalmazást, hogy a zsinat előkészítéséhez a többi, szükségeseknek mutatkozó intézkedéseket is megtegye. A ZSINAT TARTÁS ELHATÁROZTATIK. Győry előmunkálata kinyomatni rendeltetik, a zsinat megtartása 1891-re tüzetett ki, felségkérvény, Prónay indítványa, dunáninneni kerület makacskodása, a ref. testvérek válasza, Czékus és Gedulv halála, Zelenka és Baltik megválasztása, Baltik ünnepélyes nyilatkozata, a zsinatnak a ref. testvérekkel együtt 1891. december 5-ére való kitűzése. A zsinattartási áramlatot többé visszafordítani nem lehetett. Napról-napra szaporodtak azok, kik a zsinat mielébbi megtartását hangoztatták s egyes cikkekben ezt az „Evangélikus Egyház és Iskola" című egyházi lapban szellőztették is. Igen fontos és életbevágó tárgynak vettetett fel a hiványok rendezésének a kérdése, hogy a papság nyomorán segítve lehessen. Mert a míg az életszükségletek szaporodtak s az