Thébusz János: A magyarországi ág. hitv. ev. egyház 1891-94-ki országos zsinatának története. (Budapest, 1895)
A zsinattartás elhatároztatik
igények emelkedtek, addig a hiványok egy század lefolyása alatt alig változtak valamit. Ennek folytán a zsinattartásnak kérdése már annyira megérett és határozott alakot öltött, hogy az egyetemes felügyelő csengő hangján erélyes határozottsággal így kiáltott fel: „jó hát! ha zsinatot akarunk tartani, úgy tartsuk meg és ne halogassuk tovább. Menjünk tehát be a zsinatba." És csakugyan az 1889-ik évi egyetemes gyűlés bement a zsinatba, Be lett mutatva a perrendtartás is, mely az 1868-iki szabályzattal együtt kinyomatni és szétküldetni határoztatott. A zsinati bizottság e munkálatát a kitűnő jogtudós Győr y Elek egyetemes világi jegyző szerkesztette. E munkálat csakis az egyház alkotmány és az egyházi törvénykezés javaslatát foglalta magában. A tan- és pénzügy tehát egészen kihagyatott. Ha a zsinat megtartását tehát többé már elodázni nem lehetett, azt az egyes vezérférfiak csakis az egyház szervezetének megállapítására akarták szorítani. Az 1889-iki egyetemes gyűlés fölvetette a kérdést, hogy mikor akarja az egyház a zsinatot megtartani? Három, ú. m. : a bányai, tiszai és dunántúli kerület oda nyilatkozott, hogy a zsinat az 1891-ik évben tartassék meg. A dunáninneni kerület ismét a zsinattartás ellen nyilatkozott és kimondotta, hogy azt sem alkalom, sem időszerűnek nem tartja. De a többség nyilatkozott s az egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 45. pontja alatt azon végzést hozta, hogy a zsinat megtartása az 1891-ik évre tűzetik ki. A zsinati bizottság a felségkérvény fogalmazására felhivatott s a kerületek felszólíttattak, nyilatkozzanak: kivánják-e az utasításadást vagy sem? A jegyzőkönyv 46. pontja szerint a bányai kerület azon indítványa, hogy az egyetemes gyűlés erdélyrészi evangelikus testvéreinknek az országos egyetemes ev. egyházhoz való alkotmányos csatlakozását óhajtja és hogy a zsinatra ők is meghivassanak, elfogadtatott. Azon indítvány, hogy horvátországi hitsorsosaink is meghivassanak, a 47. pont alatt, azon okból, hogy azok még egyházakká kellőleg szervezve nincsenek, elejtetett. A 48. pont alatt az egyetemes felügyelő a következő indítványt tette:
