Evangelikus egyházi szemle, 1900 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1900-05-20 / 5. szám
94 pélyhcz közelből és távolból számos előkelő hit- sorsos sereglett össze a papiakban ; fél 10-kor ösz- szegyülekezvén a résztvevők a lebontott régi tem- lom helyére, harangszó közben s az ev. egyház diadalénekét énekelve, sorrendszerint vonultak az Ízlésesen diszitett uj templomtérre, a hol az ünnepély lefolyt. A liturgiát Gura Jenő helybeli lelkész tartotta, úgy szintén az ünnepi beszédet is Esra III. 10—11 alapján, áldva az Ur jóságát a múltban, kérve az ő kegyelmét a jövőben; s ugyan ő olvasta fel az alapkőbe elhelyezendő okiratot is. — Az alapkövet az esperes helyettesítésében Brunner János soproni lelkész szentelte be I. Mózes XXVIII 17 alapján, minek utánna'következett a 3 szokásos kalapácsütés, a helybeli és esperességi hatóság, a gyülekezetek és soproni tanintézetek kiküldöttei s a vendégek által. Liturgia közben és az ünnepi beszéd után a petőfalvai férfi-dalegylet éneke'te a 100 ik zso'tárt és egy alkalmi éneket, emelve a hívek áhítatát és az ünnep szépségét. — A „Miatyánk“ és az Áldás, BrunneF’esperes helyettes által osztva zárta be az ünnepi istentiszteletet, a melyről az ünneplők belső megelégedéssel távoztak. Ennek utánna a vendégek s helybeli hívek közös ebédre gyülekeztek össze ; toasztok kívánatos mérsékelt számban tartattak, becsesekké téve azokat tiszta kér. szellem által. Különösen élvezettel hallgatták a hívek Müller Elza drezdai vendég kisasszonynak kötött alakban tartott s az élő hittől sugárzott toasztját. — E magasztos ünnepnap még soká fog élni az ünneplők emlékezetében. Az istentisztelet után offertoriumként begyült: 291 frt 85 kr. Lenk Lajos, soproni tégla-gyáros, buzgó, áldozatkész hitsorsosunk kezdeményezésére pedig az ebédasztalnál : 102 frt 40 kr gyűlt össze. — S habár a 43 ezer forintnyi költségvetési ösz- szegből 10 ezer forint még fedezetlen, de bízva híveink további áldozatkészségében, hittestvéreink örömteljes támogatásában, mindenekelőtt pedig az Ur sz. szavai alapján: „Nem hagylak el titeket és nem távozom el tőletek és nem hagylak titeket árvául“, bizalommal tekintünk a jövőbe. G — — Kérelem az egyházközségi gyámintézetekhez. F. évi május hó 25 én a pestmegyei Mogyoród község majdnem teljesen leégett. Százakra megy a károsodottak száma, kiket már előbb a tavaszi fagyok is érzékenyen sújtottak, de a leg- nagyob veszteség az ág. hitv. evang. leányegyliázat érte, mely e tűzvész által mindazt elvesztette, a mit egy félszázadon ál — fillért- fillérre mellé rakva— létesíteni birt Leégett a tanitólak, az iskola, a harangláb és az imaház minden bennelévővel együtt; nem maradt meg egy templomi pad, sem harmonium, sem harang, sőt a falak is annyira megron5 gálódtak, hogy azokra uj tetőt rakni lehetetlen ; , alapjából kell újra építeni mindent. A hívek java része maga is tönkre jutott s nem képesek áldozatot hozni. Az egyházközségek gyámintézeteihez fordulunk tehát azon kérelemmel, hogy most, midőn az évi számadások lezárásának ideje közeleg, emlékezzenek meg a szerencsétlenül járt mogyoródi egyházról, juttassák a-szabad rendelkezésükre álló összeget e leányegyháznak, mely gyors és hathatós segedelen nélkül az elpusz ulás veszélyének van kitéve. A mogyoródi leányegyház nevében : Szeberényi Lajos, fóthi lelkész. — A domonyi evang. gyülekezetnek emlékezetes ünnepe volt folyó évi jun. 10-én, főtiszt, és méltóságos Sárkány Sámuel püspök, pilisi lelkész fölszentelte lényegesen megújított, 3 melléképülettel megbővitett templomunkat. A megújítás 12 000 frt, 24.000 koronájába került Glück Frigyes felügyelő urnák, a Panonia szálló tulajdonosának, Ferencz József rend lovagjának, azon 800 frt összegen felül, melyet jobbára néhai áldott emlékű Radvánszky János báró felügyelőnk ajándékozott az egyháznak, — aki Budapesten is jelentős névvel bir a közjótékonyság és áldozatkészség terén. Megújított templomunk annyi művészi motívummal rendelkezik, hogy magyarhoni egyházunkban a legszebb templomok egyike, sőt bizonyos tekintetben unicum, a mennyiben a templom kertet egy — talapzatával — 4 méter magas „Jézus a jó pásztor“ bronz szobor és egy kisebb őrangyal, a mint karjánál fogva egy árva gyermeket vezet — ékesíti. Mindkét szobor Páris- ban öntetett és ezrekbe került. A templom különösen tetszős. Oltárán műremek a kereszt és értékes, a Van Dyck keresztre- feszités képét művészi kivitelben utánozza. Az oltárkép Raffael Urszine változása a tábor hegyen, a fő boltozaton Michel Angelo „legyen világosság“ czimü müvének utánzata. A színes ablaküvegeken gyönyörű kivitelű keretekben fehér liliomok láthatók ; prismákkal gazdagon ékesített két nagy csil- ( lár lóg le a boltozatról. A község szélén nagy diszkapu alatt Kiss Ferencz jegyző, a templomnál felállított diadalkapu mellett Szilárd János helyi lelkész fogadta az ősz püspököt s a Budapestről és az ország egyéb részeiből ideérkezett illustris vendégeket. Az intelli gentia mintegy 200 taggal volt képviselve ; a nép több ezer főre rúgott. A püspökön és elnök tár sán, Zsilinszky Mihály államtitkáron, a bőkezű adakozón kívül, jelen voltak Prónay Dezső báró, Pod- manyiczky Frigyes bárc, kiérdemült domonyi egyházi felügyelő, Podmanyiczky Géza báró, esp. fel- < ügyelő és Török József, Melczer Gyula esperesek,