Evangelikus egyházi szemle, 1900 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1900-05-20 / 5. szám
95 Moravcsik Mihály aszódi, Horváth Sándor buda- posti, Holóczy János csomádi és Ilenriczy Béla lelkészek. A templomba vonulva, a püspök lábai elé fehér ruhás lányok virágok özönét szórták, az ősz püspök a templom zárt ajtaja előtt intonálta: „Nyis sátok meg az igazság kapuját, hogy bemenvén rajta, dicsérjük az Urat.u A kar felelvén, Glück Frigyes felügyelő magasra omeló a templom kulcsát, kivárna, hogy a nyitott templom legyen a domonyi hívek üdvösségének kapuja. A kulcsot át adta a gondnoknak — Erre bevonult a gyülekezetnek egy harmada, több ezernyi kinn maradt, nem férvo abba, kiknek Holéczy János csomádi lelkész hirdette az igét. Bent a tzmplomban rövid ének vers után Szilárd János helyi lelkész lépett a szószékre, a nagy szobor talpazatán kivésett arany betűs fölirat: Ján. 10. 11—10 alapján „Jézus a jó pásztorról- beszólt, elmélkedve nem a külső kőből épült egyházról, hanem a belső anyaszent egyházról, kifejtvén, hogy mily szempontból tekintsük az anyaszent egyházat, hogy Istennek hálákat adhassunk azon kegyelméért, hogy annak tagjai Lehetünk? Ezután az oltár elé lépve Szilárd János és Ilo- léczy János assistenciája mellett, az ősz püspök el- mondá ifjú tűzzel és lelkesedéssel és szokott ékos szólásával nagy figyelem között remek felszentelő beszédet s miután a papsággal a „Co .firma Deus- zsoltárt latinul énekelte, a templom harangzúgás között magasztos rcndeltetétésének általadatoit Ezután az aszódi leány nevelő intézet növendékei (25-en) énekeltek egy szép alkalmi éneket 4 hangon, buzgó áhítattal Török József a felügyelői és papi családnak úrvacsorát osztott, kikhez csatlakozott Gundel .József orsz. ipartestületi elnök. Keresztelt Ilenriczy Béla aszódi lelkész tanár egy leányt, kit a felügyelő ur egy 10 kor. arannyal ajándékozott meg. Délben sátor alatt lakomát adott a lelkes felügyelő, melyben 100-nál többen vettünk részt, hallgatva a szellemdús köszöntőket, melyek szűnni nem akartak— „A világ fiai-. A magyarországi baptisták május 22-én Békésen congressust tartotta'«, melyről a megye alispánja a következőket jelentette a közigazgatási bizottságnak : „A kongresszus bejelentett tárgysorozata a kö vetkező hat pontból állott: 1. Egy misszió iskola létrehozatala. 2. A baptisták állami elismerése és annak kieszközlése. 3. Misszió munkások elrendelése és azok megválasztása. 4. Egy magyar baptista szövetkezet megalapítása, vagy több nyelvűek együttes szövetkezete. 5. A két baptista lap egybeolvadása és könyvkiadóhivatal megalakulása 6. Egyházi belügyek elintézéso és a képviselők által beadott kérvények mogvizsgálása. Készt vett a kongresszuson 91 baptista gyülekezet képviselője. A gyűlés az említett nap délelőtt 9 órakor Mayer Henrik (Budapest) imával nyitott meg, amely után az elnökök megválasztása s annak utánna a képviselők megbízó leveleinek megvizsgálása s az összes megjelent megbízottak igazolása következett. Napirendre térés előtt hosszas vita után elhatározták : 1. Egy külön magyar baptista; 2. Egy külön német baptista ; 3. Egy külön román baptista szövetkezetnek szervezését. Elvül kimondották, hogy a román ajkú baptista szövetkezetekben az isteni tiszteletek nyelve lehetőleg magyar legyen, nehogy nemzetiségi propaganda üzósóvel gyannyittassanak. 4. A magyar baptista szövetkezet 7 tagú végrehajtó bizottságot választott, a melynek feladatává tétetett a baptisták egyházi szervezetének kidolgozása s annak utánna a baptisták állami elismeré sének kieszközlése czéljából szükséges intézkedések megtétele. Ezek után az idő előre haladottsága miatt, is- trniúsztelot tartása melleit, a legnagyobb rendben lefolyt ülés berekesztelclt.“ A congresszus hetes bizottságot küldött ki, mely szorgalmazza a baptisták elismerését a vallás és közoktatási miniszternél. A nyelvkérdés e szon- tek között is előre vetette árnyékát, a mint már évek óta folyik a harcz a magyar és német baptisták között. Jellemző, hogy o szentek is a „világfiai- érzületét tanúsították akkor, a midőn elhatározták, hogy a román ajkú hitsorsosok között ne azok anyanyelvón hirdettessék az ige. A ravasz „világ fiai- igy azt akarják elérni, hogy az államhatalom előtt mint hazafias missionáriusok tűnjenek fel, kiknek elismerése állameszmei érdek. Csakhogy az államnak is lesz esze, hogy az oly felekozetnek, moly mint a kakuk kizárólag mások munkájából ól, megadja az elismerést. Különben az „elismerés“ bizonyára gyöngíteni fogja a „világ fiai- alattomos munkáját és erejét. Reánk nézve tunuságos, hogy a szentek ez alkalommal világosan megmutatták, a mit különben annak előtte is tudtunk hogy ők is minden enthusiasinusok da- i ozára a „világ ravasz fiai-. I — Kitüntetés. Raub Károly esperes és körinöcz- J bányai lelkésznek Ő Felsége Ferencz József érdem- ; keresztet adományozta. — A Luther társaság tankönyv ügyében Mayba Vilmos budapesti vallástanár meleghangú nyílt le-
