Evangelikus egyházi szemle, 1900 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1900-02-28 / 2. szám
64 ezen gondozást az uivacsorára is vonatkoztattam volna. Utalok „A nagygeresdi egyezség revíziója1' czimü czikkemre, (Lásd lapunk 2 számát.) melyből kitűnik, hogy az úrvacsora kiosztására vonatkozó nézetünk teljesen azonos. De az úrvacsorától eltekintve, melyet semmi körülmények között sem oszthat ki hitvalláshü lutheránus lelkész a református hitvallás értelmében, van számos oly egyházi cselekvény, melyet a szórványban élő íefor- mátusokra szükség esetén kiterjeszthetünk. Nem hiszem, hogy ha egy református hivő istentiszteletre templomunkba jön, vagy ha egy szórványban élő református egyházilag megesküdni akar, halottiját el akarja temettetni, sőt — pedig itt már nagyobb eltérés van a tanban — ha szükség esetén gyermeke megkereszteltetését kéri, hogy , azt, persze egyházunk agendájának használatával m. vagy a ,.Luth. Gotteskasten“ által alkalmazott zsolnai, vagy bármely lutheránus lelkész megtagadná. Ily értelemben állítottam, hogy ama reformátusok egyházunk részéről testvéri szeretettel gondoztattak s miután egv ünnepélyes istentiszteletre egy egész vármegyéből s annak székhelyéből alig tudunk 40 lelket összehozni, bizony elég lenne ha ezek részére évenként egyszer-kétszer úrvacsorával összekötött ref. istentiszteletet tartanának, (ezt már persze nem a luth. templomban), mintsem hogy állandó lelkészt akarnak alkalmazni. De ha van miből, természetesen megtehetik, csakhogy akkor, — a consequentia megint és mindig ugyanaz, — vessünk mi is nagyobb ügyet saját szórványban élő híveinkre. Végül meg m. azon megjegyzésére teszem meg rövid észrevételemet: „n— a református egyházat, ha jól értem, testoéregyháznak tartja“. Ha a református egyházról, mint testvéregyházról szólok, azt azon értelemben teszem, mint azt az m, czikkéhez fűzött megjegyzésben Szerkesztőnk, nézetem szerint igen helyesen indokolta, valamint azon meggyőződésben, hogy a három főszymbolum, különösen az apostoli hitvallás alapján az összes keresztény egyházak tényleg testoéregyházak, melyeknek végső rendeltetése, Jézus kijelentése szerint, az „egy akolban“ való egyesülés. — Ezen egyesülés azonban nem jöhet létre az igazság rovására s mindaddig, mig a református egyház a tévtanokat fel nem adja s vissza nem fér a lutheri reformáczió által vallott tiszta bibliai igazsághoz, melytől Zwingli és Kálvin elterelte: addig unióról szó sem lehet. — De azért testvéreknek el kell egymást ismernünk. Ez értelemben ismétlem azt, amit a múlt számban a nagygeresdi egyezségre vonatkozó czikkemben Írtam: A keresztény szeretet alapján, különösen a hatalmas közös ellenség, a róm. kath. egyházzal szemben, a békés egymás melletiség s a közös véd- és daczszövet- ség hive vagyok, amennyiben az igazság kárt nem szenved miatta ; egyébként azonban minden egyezséget, mint unióra való nyilt vagy leplezett törekvést visszautasítok“ s utalok ugyanazon czikk be-- fejező passzusára Örülnék, ha válaszom a „vélemények tisztulására" vezetett volna s ha igy lenne, kérem m. barátomat, abszolveáljon azon kellemetlen helyzet alól, hogy félreértésből egy aposztatáoal egy sorba állított. —n. — Felhívás a magyarországi ágh. ev. vallás- tanárokhoz. Alulirottak, mint a múlt év julius 3-án tartott orsz. ev. vallástanári konferencziai megbízottjai, tisztelettel és kartársi szeretettel felhívjuk s kérjük a középiskolák ev. vallástanárait s általában a hitoktatással foglalkozó ev. lelkészeket, \ hogy a folyó év julius 2 án, Budapesten, a Deáktéri ev. gymnasium II. emeleti tanácstermében d. e. 9 órakor tartandó vallástanári értekezleten megjelenni szíveskedjenek. Az értekezlet legfőbb tárgya: a középiskolai vallástanitás tanterv végleges megállapítása. Miután a múlt évi értekezletünkön arra nézve több figyelemreméltó nézet nyert kifejezést, a megállapodáshoz híven arra kérjük a kollega urakat, hogy azokat valamely egyházi lapban, vagy külön nyomtatványban mielőbb kifejteni s tájékozódás végett az összes kollegáknak hozzáférhetővé tenni szíveskedjenek. Felkérjük egvuttal Hetvényi Lajos soproni ev. vallástanár urat, hogy az egyháztörténelem tanítására vonatkozó tervjavaslatát szintén mielőbb közzétenni szíveskedjék. Azokat a T. kartárs urakat pedig, a kik valamely uj tárgyról óhajtanak értekezni, felkérjük, hogy azt Bereczky Sándor b.-pesti ev. vallástanárnál (IV., Deák-tér 4 sz.) bejelenteni szives- I kedjenek. Budapest 1900 április ‘2-án. Kartársi szeretettel és tisztelettel Majba Vilmos. Bereczky Sándor. Paulik János. Szerkesztői üzenetek. Többeknek. A beküldött könyvek és értesítőkre csak későbbe n kerül sor. Munkatársaink száma növekszik, bár bővithetnénk a lap terjedelmét is. — a—S. A Luther-társaságra vonatkozó hosszabb közle* ( mény nem fért el. A jövő számban kivonatot közlünk. — d. Hosszabb lefordítandó közleményt küldök. Köszönöm a szorgalmas segítséget. Az ifjú nemzedékben, mely j lelkesedni tud és dolgozni akar, reménységünk, X. Vannak-e táborunkban olyanok, kik eltáotorodtak ? Fájdalom, bár kevesen, de mégis vannak. Ezek féltik a lépcsőt. Jobb, ha az ilyenektől minél előbb szabadulunk. A . másik tábort sem irigyeljük az ilyen katonákért. Fordul a : szél, ők is fordulnak, de nekünk többé nem kellenek. J.— A nekrológot köszönöm. Bár küldenének a j többi lelkésztársak is a vidékükön elhunyt jeleseinkről nekrológot ; A jövő egyház történésze számára becses adatok lesznek azok. Békés-Csabán nyomatott a „CORVINA“ könyvnyomdában 1900.