Evangelikus egyházi szemle, 1900 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1900-09-30 / 9. szám

135 mind a két kezével megfogja a fejét és szorítja és < szorítja, nem sikerülne-e valami okos gondolatot ki­nyomni belőle, a mely neki és Báláknak hasznára és Izráelnek kárára válnék. Es az ördög leikéből mindig csak ördögi tanács és pokoli tett kerül elő. így tör­tént itt is. „Hogyha már áldanom kell, megáldom, de aztán mégis ártok. Jehovah akaratát teljesítem Bálákot megnyugtatom ördögi mosoly ült az ajkára. Másnap reggel még lakoináztak, még imádták a testüket, még ittak a hiúság poharából és Bálák már ott termett közöttük udvaroncaival együtt és Bálámot felhívja a munkára. Felvezeti öt egy magas hegyre. Bál istene magaslatára, megmutatja neki Iz- ráel népét és azt mondja neki : „Most átkozzd meg !“ De Bálám nem igen siet átkozni. Inkább hall­gatna. De hiába ! Tudja, hogy áldania kell. Oda for­dul tehát Bálák felé és felszólítja: „Enelj, kérlek itten hét oltárt és hét bárányt és hét ökröt te­remts elő !“ E kívánságát teljesítendő, Bálák ide idéztette a szükséges munkásokat, az oltárokat emeltette, a szük­séges állatokat felhajtatta s aztán Bálámmal együtt miuden egyes oltáron egy-egy ökröt és bárányt ál­dozott. Mikor már az égő áldozat kellemes illatja szállingott az egek felé, e szavakkal: Állj meg a te tüzes áldozatod mellett és elmegyek, talán elömbe jö az Ur nekem és a mit mutatand nékem, megjelen­tem néked !“ ott hagyta Báláin Bálákot az áldozat, nál s elment. S mikor már biztos volt, hogy senki se látja, elővette a csomagját, a melyben kuruzsló szerei vol­tak, tudománya szabályai szerint azokat összeállította és várt, mit fog neki Jehovah istene a moábiták és Izráel népe jövendőjét illetőleg megmutatni. Es mit mondott az neki? — Visszatérvén Bálákhoz, ezeket mondta: „Miért mondjak gonoszt annak, a kinek nem mondott gonoszt az Ur, és miért átkoznám azt, a kit az Ur nem átkozott? Haljon meg az én lelkem az igazaknak halálával, és legyen az én utolsó napom mint azé!“ Hogyha a menykö lecsapott volna Bálák köz­vetlen közelébe, nem hatott volna rosszabbul lel- kületére, mint e szavak. Minden porczikája rezgett. Nyakon ragadta volna Bálámot. De rövid lelki harc után megint talpra állott és királyilag ordított : „Mit csinálsz? Hogy megátkoznád az én ellenségeimet, azért hoztalak téged és ime, igen, megáldád őket.“ De Bálám se érezte magát jól. Féltette drága bőrét, féltette kincseit és a reá váró élvezeteket, s ekkép válaszolt: „Csak azt mondom, a mit Jehovah istenem parancsol !“ és lefelé készült abban a hi- 1 szemben, hogy már rendben van minden. (Folytatása következik.) IRODALOM — Az ágostai hitvallás. Latinból fordította, bevezetésekkel és jegyzetekkel ellátta Paulik János ev. lelkész. Második javított kiadás. 6 képpel. A Luther-társaság XXIII kiadványa. Budapest, 1900. Hornyánszky Viktor cs. és kir. udvari könyvnyom­dája. 130 lap, ára 50 fillér. A fordításról és előszaváról már egy Ízben elmondtuk véleményünket. A mii igen szép kiállí­tásban jelent meg. A műben 6 kép vonatkozik az ágostai hitvalással összefüggő történelmi ese­ményekre. Örülünk, hogy az ágostai hitvallás rövid idő alatt második kiadást ért. Kívánjuk, hogy ezután is buzgó olvasókra akadjon. A bevezetés végén a fordító a következő taná­csot adja : „S a hol annyi felekezetid osztjuk meg a tért: drága hazánkban a többi vallásfelekezetek­kel szemben mindig a türelem, szdidség és béke legyen jelszavunk ! Szeressük a magunkét mind­halálig s ne bántsuk azt, a mi a misé ! Követendő elv gyanánt tartsuk szem előtt Augustinus egyház­atyának eme mélyértdmü mondását: „n.szükségesek­ben legyen egység, a kétségesekben szabadság, mindenekben pedig a szeretet !“ — Kár a toleran- tiát olyannyira utón útféléin hangoztatni, a mikor a toleranliából úgyis a kelleténél nagyobb adag van mi bennünk. Nem elég szeretni a magunk hi­tét, hanem nyíltan vallani is kell azt. és annak elvei szerint élni. — I)r. Luther Márton kis kátéja, kiadta Majba Vilmos főv. vallástanár. Ara 10 fillér. Kapható a Luthertársaság könyvkiadó hivatalában (Budapest, Hottenbiller n. 12 sz ) I j alakban és uj szövegben megjelent Dr. Luther Márton kis kátéja. A szöveg nem telje?, a mennyiben el van hagyva a házi tábla. A füzotke csinos kiállítású. De nézetünk sze­rint kár a régi alakot megváltoztatni. S/.eberényi Lajos Zs. Lu.her Márton élete. Kiadja a Luther társulat. Második kiad is. Buda­pest, 19<H). Hornyánszky Viktor cs. és kir.. udvari könyvnyomdája. 112 lap. 7 képpel. Ára 40 fillér. — L. Z. Sz. *S mojid? cicff po ctttyojcmifu. Pre flomcujfy cm. I’uö prcpracomal £. Bofcicfy. IP íiptom* ffom Sm Zttifuláffi. Uaflahom „Irauoicia* my&au>atcb ffcho a fuügupccfétjo uc. ipolFu. 1900. 90 lap, ára 40 fillér. Lapunk szerkesztőjének az 1898-18J9-iki év­folyamokban közölt útleírása jelent meg e füzet­ben népies olcsó kiadásban, tót fordításban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom