Evangelikus egyházi szemle, 1900 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1900-11-30 / 11. szám
Schnellemek könyvéből még sokat emelhetnénk ki, amit teljes lelkűnkből helyeselhetünk és nem hisszük, hogy ezen helyeslésünkkel a fentebb kifejezésre jutott eltérések dissonantiát képeznének. Mi is sokat tanulhatunk e kötetből és soknak örülhetünk ezen könyvben — ha nem is mindenben. Éppen azért azt kívánjuk a szerzőnek, hogy sokan olvassák könyvét s támogassák Őt igy abban is, hogy paedagogiai dolgozatai ezen „első- kötetéhez kiadhassa a következőt vagy következőket is, melyekben németországi tanulmányútja tapasztalatait történeti alapvetéssel kibővítve, közzétenni akarja. Adjon neki isten ehhez erőt és kellő támogatást. Kex. — D. A. Merensky: Erinnerungen aus dem Missionsleben in Transvaal 1859 — 1882. Mit vielen Abbildungen. Zweite durchgesehene und vermehrte Aullage. Berlin i900. Buchhandlung der Berliner evangel. Missionsgesellschaft. 414 lap. A missionáriusok élete és működéséről igen tanulságos leírást ad a fentnevezett raü. A lelkészre nézve igen üdvös, ha ily müvet olvas. Az Isten országának szeretető sugárzik felénk a missionárius önfeláldozó életéből. Hogy az embereket Isten országának megnyerhessük, arra nézve első feltétel, hogy őket szeressük. A pogány, félvad népek is kiérzik, hogy ki szereti őket önzetlenül. Megható az uj keresztyének hithüsége az üldöztetés idején. Egészen idegen világot tár elénk e inü, — de az „emberit- megtaláljuk a legvadabb népeknél is. Így leírja Merensky audientiáját a svasi nép királyánál. Nagyon nehezen bírta az audient át kieszközölni. Midőn a tiz parancsolatról szólott, a király azt mondta: „Az a parancsolat „ne ölj- sem nekem, sem népemnek nem való! Nekem ölnöm kell, ha ölni akarok; mert mivel büntessem küldöuczei- met, ha nem végzik jól kötelességüket, mit egyenek az én katonáim, ha nem viselek háborút.- Az érvelés legalább őszinte. Midőn a misszionárius azt fejtegette, hogy Isten parancsolatait meg kell tartani és hogy a keresztyén népek e parancsolatok megtariása által lettek nagyokká, a svasi nép ki rálya félbeszakította a missionárius szavait azzal: „Már mi svasiak csak a réginél maradunk.- Megengedte, hogy a missonariusok oktassák a gyermekeket és ifjakat, de az öregeknek hagyjanak békét. Midőn a f irály kijelentette ez utóbbi parancsát, a hízelgő tanácsosok, kik lesték minden tekintetét, diadal kiáltásban törtek ki. Me rensky érdekes dolgokat ir a tragikus sorsú búr népről is. A burok bizalmatlanok voltak a missionáriusok kai szemben. Azt hitték, hogy nem önzetlen czélok vezetik őket országukba. A búrok különösen a hatvanas évek élőjén nem a leghu- mánusabban bántak a benszülöttekkel. Elismerőleg szól az angolokról, de elösmeri azt is, hogy a búr köztársaság újabban méltányosabb lett úgy aben- szülöttek, mint a missió iránt is. Transváli állapotokról a közel lefolyt harezok előtt igen alaposan értesülhetünk e műből, miért is a legmelegebben ajánlhatjuk azt az érdeklődőknek. — Lie. tlieol. Dr. Georg Daxer: Der Subjektivismus in Franks „Sytem der christlichen Gewissheit.“ Ein Beitrag zum Verständnis seiner Theologie. Gütersloh. 1900. Druck und Verlag C. Bertelsmann. 13h lap. Ara 1*32 frt. A fent nevezett mü licentiátusi értekezése a b.-csabai Rudolf gymnásium vallástanárának és lapunk munkatársának. Frank, a nemrég elhalt erlangeni tanár, a 19 ik század lutheránus theologusaínak legnagyobbika. Müvei a hithü dogmatika terén koiszakal- kotók. Dr. Daxer értekezésében azt fejtegeti, hogy mennyiben jogosult azon subjectivismus, melyet Frank hangoztat a theologia terén, és hogy azon subjectivismus nem áll ellentétben sem a theolo- giai tudománnyal, som pedig az egy háziassággal. Megczáfolja azok nézetét, kik Frank álláspontját azonosnak vélik kimutatni a rajongók álláspontjával. A mü alapos tájékozottságról tesz tanúbizonyságot az ujabbkori theologia terén. A szerző értékesíti széleskörű olvasottságát. Csak örülhetünk annak, ha vallástanáraink komolyan foglalkoznak a theologiai tudománnyal. Nálunk úgy is alaposan kevesen foglalkoznak ezzel, s azt hiszik, ha egy pár müvet olvastak, már hivatott irók. A legmelegebben ajánljuk ez alapos tanulmányon alapuló müvet a theologiával komolyan foglalkozóknak, és abbeli reményünknek adunk kifejezést, hogy szeretett munkatársunk ezután is serényen fogja forgatni tollát. — Egyházi Éuektár. A dunántúli ág. hitv. evang. egyházkerület megbízásából készülő uj énekeskönyvnek 1. próbafüzete. Kiadja a dunántúli ág. hitv. ovang. egyházkerület. Sopron. Nyomatott Röttig Gusztáv köny vnyomdájában. 19(XJ. 85 lap. A dunántúli kerület van mindenek felett arra hivatva, hogy a létező migyar ev énekeskönyvek- nél jobbat létesítsen. Égető szükség van erre, ha csak nem akarjuk, hogy magyar ev. gyülekezeteinkben épen a hitélet 'eghatalmasabb eszköze hiányozzék A régi magyar ónekeskünyvek gazdagok voltak hittartalomban ; de a javítani akaró rationalismus majdnem minden gazdagságot kiseport azokból. Szivünk mélyéből üdvözöljük a próbafüzetet. Most csak általános megjegyzéseket közlünk. A részletes bírálatot majd későbben közöljük, folhiva
