Evangelikus egyházi szemle, 1900 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1900-11-30 / 11. szám
170 a magunk részéről is azok figyelmét, kik nálunk hivatottabbak a bírálatra. Helyesnek tartjuk, hogy az uj szerzők neveit nem közli a próbafüzet; mert igy a bírálatot nem befolyásolhatja a dolog lényegére nem tartozó elemE füzetben az ünnepi énekek foglalnak helyet. \ Különös gondot kell fordítani arra, hogy a refor- mátió klassikus énekei helyes fordításban legyenek közölve ; mert az ügyetlen fordítás tönkre teszi az ének hitkincsét. Nincs valami bosszantóbb, mintha meg van a régi dallam, de a szöveg gyalázatos torzalkotmány, mely a helyett, hogy építené a f belső embert, inkább bosszantja az éneklőt. A rósz énekek által a hitmeggyőződés is lazul s azok sokszor észrevétlenül idegen talajra viszik az éneklőt. Igen helyeselnénk, ha a zsoltárak is kellő számban átvétetnének énekes könyvünkbe. A régi \ magyar ev. énekes könyvünkben helyet foglaltak azok, mig az újakból többnyire kiküszöbölték a zsoltárokat. Bárcsak minél előbb megjelenhetne az uj énekeskönyv — ev. magyar gyülekezeteink hitéletének ébresztésére és előbb vitelére. Szerkesztő BELMISSIÓ — Belmissiói értekezlet Pozsonyban. A belmisszió jelszava divatba jött a hazai protestantismus körében. Sokan benne látják a biztos és egyedüli gyógyszert egyházi bajunk orvoslására. Időszerű dolog volt az tehát, hogy a prot. irodalmi társaság köz- ' gyűlése alkalmával Pozsonyban szeptember 19-ikón belmissziói értekezletet is összehívtak azon czólzattal, } hogy azon országos belmissziói egyesület alakuljon. í Az egyesület mindkét prot. egyházat volna hivatva { szolgálni. Felekezeti szempontból ezt helyeselni nem lehet. A megnyitó beszédben Szilassy Aladár elnök és ^később mások is hangsúlyozták ugyan, hogy az \ egyesület nem akarja az uniót elősegíteni. Azonban \ egyházi működés és a hitélet fejlesztése csak egy- séges hitalapon történhetik Ha két külömböző egyházhoz tartozók ily működésre egyesülnek, ezzel tény- \ leg kijelentik, hogy köztük hitelvi külömbség nincs j vagy ha volna, annak megszüntetésére kell hogy törekedjenek. Ha pedig ilyen benső unió nem történt j köztük, az egylet, mely mégis csak egységes szellem- J ben működhetik, ha nem lép az unió álláspontjára vagy református vagy lutheránus irányban kell hogy 1 hasson s igy igen könnyen az egyik egyház kárára válik. Azonkívül épen a belmisszió terén érvényesül a két egyház a szentségek és kegyelem eszközökről szóló tanban való hitelvi eltérése. Külömben úgy látszik, hogy az evaügélikus egyházban nincs is olyan nagy hajlandóság ezen közös belmisszióra. x^z értekezlet legalább, habár Pozsonyban tartották, feltűnően református jelleget mutatott. Evangélikusok is megjelentek, de a vitába részükről egyedül G-yurátz püspök folyt be: a többi szóló mind református volt. A megnyitó beszéd után Mayer Endre eperjesi theol. tanár tartott felolvasást a belmissziói munkáról és annak eredményeiről. tartalmas előadás, mely megemlékezett arról is, a mi nálunk e téren már megtörtént — országos egyesület nélkül — nevezetesen a pozsonyi diakonisszaintézetről, nem felelt meg teljesen az alkalomnak. A másik előadó Gergely fogházi lelkész őszinte lelkesültségével nagyobb hatást keltett, csakhogy rhetorikája kissé methodistikus izü volt. Némely állításához alapos kétely is fér. Gergely azt állította ugyanis, hogy a belmisszió mindenütt áldásosnak bizonyult be. Ez nem áll. Sok helyütt nem az egyházat építette, hanem a szektákat erősítette s hogy minő aggályok vannak egyházi körökben a belmisszió s különösen az evangelisatio ellen, arra például szolgálhat az, a mit nem rég Kaftan schles- wigi generalsuperintendens ezen ügyben mondott. Túlzottnak látszik továbbá azon vád, hogy a hivatalos egyházat e téren sok mulasztás terheli. De a hivatalos egyház nem az egész egyház. Hát mielőtt a brit bibliai társaság jött, honnan vették a hívek a bibliát ? Ki gondoskodott akkor arról ? Nemde az egyház és hívei ? Es ezen száz adban is elég, ha egy nevet említünk — Wimmeret. A vita, a mely azután megindult, igen élénk és érdekes volt, de elvégre is rá illett az a szó : der Worte sind genug gewechselt, lasst uns nun endlich Thaten seh’n. Mert a hosszú tanácskozásnak az volt az eredménye, hogy a tervezett egyesület meg nem alakult, az alapszabály tervezetet el nem fogadták, hanem — bizottságot küldtek ki, a mit tisztességes temetkezésnek is lehet tekinteni. Ezen eredményt főleg Gyurátz püspök felszólalása okozta, a ki hivatkozással a protestáns autonómiára, azt vitatta, hogy az egybegyűlteknek nincs is joguk a tervezett egyesület alakítására, hanem előbb meg kell kérdezni kül. a lelkészi értekezleteket. Mások is hasonlóképen vélekedtek. Sok helyes megjegyzést lehetett hallani. Azon túlzással szemben, a mely mindent a belmisszió- tól \mr s az egyház rendes működését lenézi, igen helyesen emelte ki xxntal ref. püspök, hogy a belmisszió nem az egyedüli orvosság, hanem csak segédmunka, a mely támogatja a rendes egyházi munkát. Rámutatott a római katholikusokra, a kiktől tanulhatnók, miképen kell az egyesnek az egyház szolgálatába állani. Érdekes volt azt nekünk más
