Evangelikus egyházi szemle, 1898 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1898-06-20 / 6. szám

90

bejelentőlapokon az áll, miszerint a gyermek keresztnevét csak a keresztelés megtörténte után kell csak bejelenteni. Az esketésnél a régi agendai formula használtatik. A lelkészek a polgárilag összekötött egyéneket jegyeseknek szólítják. Ott tehát, a hol az egyház államegyház, sokkal egyháziasabban járt el az egyházi hatóság, mint nálunk s nem sietett a világ fiainak tetszelegni óhajtva, lerombolni az egyházi intézményt. A szász országos egyház agendai formulája, melyet az esketendőkhöz intéznek, a következő: „Vor Gott, dem Allwissenden und in Gegenwart dieser christlichen Zeugen frage ich zuerst dich N. N., willst du diese N. N. als deine Ehefrau nach Gottes Wort und Willen haben und halten, sie Lieben und ehren, in Freud und Leid nicht verlassen und den Bund der Ehe mit ihr heilig und unverbrüchlich halten, bis das der Tod euch scheidet, ist solches deines Herzens redlicher Entschluss, so sprich ja.“ Szászor- száo-ban azelőtt sem volt szokásban a nálunk haszO

nálatos esküforma. A válasz megadása után a lelkész ezt mondja: „Auf das Gelübde, welches ihr beiderseits abgelegt habt, lege ich eure Hände in einander und spreche als ein verordneter Diener der Kirche euch zusammen im Kamen Gottes, des Vaters und des Sohnes und des heiligen Geistes. Amen. AVas Gott zusammengefügt hat, das soll der Mensch nicht scheiden.“ A házasság megkötése előtt megkérdezik a jegyeseket, váljon igényt tartanak-e az „Ehrbahr“ czimre és így e részben is fentartották a régi üdvös szokást.

(folytatása következik)

IRODALOM.

— Dr. Stöcker : Sündlosigkeit und Heiligung. Berlin 1898. Buchhandlung der Berliner Stadmission. 15 lap.

A kérdés, melyet Stöcker e röpiratban tárgyal, igen időszerű. A baptista s más badar szektáktól befolyásolt egyének külföldön is azon nem bibliai alapon nyugvó tant hirdetik, hogy az igazán újjá született ember bűnnélküli és teljes tökéletességet és szentséget érhet el már itt e földön. E tannak íőképviselője bizonyos Smith nevű férfiú volt, a ki Németországban is járt s midőn egy evan- gelizáló összejövetelen kísérőjéhez egy nő azon kérdést intézte : „Smith úr bünnélküli-e kísérőjétől azon választ nyerte : „Smith úr már nyolcz év fta szakadatlan közösségben van a Jézussal.“ Ezen szerencsétlen álpróféta azután rövid idő múlva gyalázatos módon fejezte be büntelen pályáját. Stöcker érdekes fejtegetéseivel az evangeliomból kimutatja, hogy ezen „bűnnélküli irány“ mennyire nélkülözi a bibliai alapot és a keresztyén józan$ ságot másrészt pedig figyelmeztet arra, miszerint a ) keresztyénnek nagy súlyt kell fektetnie a megszen- ' tesűlésre. Nézetünk szerint, a ki Luther kis kátéja ( 4-ik részéi, mely a szentirás hű kivonata, gondo- \ san át dvassa s hivő szívvel megőrzi, annak nem ( lesz kisértése és kételye, hogy az Angliából jövő ) „tökéletességi tan“ nem az Udvezitőtől, hanem a ) sátántól ered s egy perczig sem lesz kétséges előtte, i hogy itt rajongókkal van dolgunk, kikkel szóba I állni nem érdemes. (Pál. ap. Tit. lev. III. 10.)

Stöcker fejtegetéseiből kiemeljük a követke- [ zőket: „E földön mindég a bűnbocsátó kegyelem- I ben maradunk: Az öreg Kottwitz báró, a ki korá- ; nak legkegyesebb embere volt Berlinben, hetvenedik ' születésnapján azt mondta : „Kérem Istent, hogy ) ez évben alaposan megtérítsen“ — ezt persze a \ tökéletességtan hirdetői nem értik. És mégis az I alázatosság a kegyelemnek helyes álláspontja egy megszentelt életben. Mihely üdvéletünket aszerint

> mérlegeljük, hogy mennyire haladtunk a megszen> tesűlésben, üdvünket önmagunkra alapítjuk és ingataggá tesszük ; csak ha egészen Krisztus kegyelmére épitjük, lesz szilárd alapra helyezve. Ez az igaz evangélikus út.“

\ —H. Braun. Der Rettungsanker. Eine Volks) Schrift für Jung und Alt zum Schutz deutschen I Familienlebens gegen die Gefahren der Trunksucht j mit vielen Bildern 1892. 2 Auflage. Im Selbstvcr- < lag des Verfassers. 89 lap.

Népirat ez, mely lefesti az iszákosság bor- ) zasztó következményeit s védelemre szólitja fel a ) keresztyénsóget azon nagy ellenség ellen. A kék

> kereszt szövetségét és a külföldi iszákosok számára

> épült menházakat ismerteti.

I Kétségtelen, hogy a társadalom sokat tehet.

I Az állam, ha mint igazi kulturállam megakarna ; felelni feladatának, még többet tehetne a kocsma ; jog alapos szabályozása által — de hát a külsősó- ! gekben keresik ma napság a kultúrát s a mellett az államok anyagi, hatalmi érdeke az erkölcsi érdek felett áll.

— Martin Czinkotszky: Crudfiorcc pri poíjrebnt poíeftnofti u> Kriftu pánu 3cfiiulébo 3^,m íDenercana ná* bo3tié^o freffaua brsaná tr> Hihette bue 25. 5«bruára r. p (898. 23.=(£aba. ©|fcm fniíjtiffántY „<£ortmna". — 8 1.

Czinkotszky Alárton, alberti ev. lelkész, több temetési beszédjét adta már ki nyomtatásban szerető hivei számára. A fenti beszéd is igy kerü.t a sajtó alá. A hívek az elmondott evangeliomszerü szavakat nyomtatásban is bírni akarják, hogy a a reájuk mély hatást tett igéket újból és újból is olvassák. A tót ev. nép siralmas állapotában minden jó szellemi terméket örömmel üdvözlünk, különösen azok részéről, kik e szellemi munkásságra hivatással bírnak. Felsőbb egyházi köreink, tisztelet