Evangelikus egyházi szemle, 1898 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1898-03-30 / 3. szám
4;j lettel mit se gondolnak, és a mit a lelkész hű munka által elért, azt ök különösen gyülekezeteik képzésére husználják. E kis gyülekezetekben azután a keresztyénség angol formáját ápolják és a lelki gög és nőm józan vallásosságot táplálják. Á gyülekezetekbe zavart hoznak beu. Az evangelizálás nem angol módját megpróbálták Szászország nagy gyárvárosaibao, a hol kiváló lelkészek és tanárok apologetikus felolvasásokat tartottak. De ez sem vezetett eredményre. A szerző az evangellzálást elejtendőnok tartja, s o helyett ajánlja a lelki gondozást, a lelkész részéről és nagyobb városokban a képzett belmissionáriusok részéről. A „Friedensbote“ közli, hogy a budapesti német ref. egyházban Möller, bécsi mothodista lelkész, tartott evangelizáló gyakorlatokat ez év január havában. így egyengetik egy uj egyházbontó erő benyomulását — s ma-holnap átveszi a buptis mus tolakodó szerepét a methodismus — melynek útja a methodista szellemű traktátok özönével úgy is eléggé elő van készítve. A szekták tulajdonkó- peni tenyészhelyét maholnap talán a hivatalos egyház is észre veszi. KÜLFÖLD. Belgintn. Az evangélikus missió Belgiumban 1837-ben kezdte meg működését. Ma 34 anyagyülekezet és 64 leánygyülekezetben tartanak ott minden vasárnap ev. istentiszteletet. Az evang. gyülekezetek 'JOOO tagja többnyire a róm. kath. egyházból tért át. Az utolsó évben az ország 148 helység ében tartatott rendesen istentisztelet. Az ev. egy- áz szolgálatában áll 30 lelkész, 2 evangélista és 13 biblia elárusító. Brüsselben ev. árvaház van és ugyanott az egyetlen evang. könyvkereskedés. Az ©v. egyház évi költségvetése 165.000 frank. Újabban a kisded missió egyház a külföldhez is fordul anyagi támogatás végett. Svájcz. A múlt évben Svájcz lakosságának többsége a nyilványos házak ellen szavazott s a többséget a konzervatív keresztyén irányú lakosság képezte szemben a liberális és szó cziáldemokrata kissebbséggel. Genfben a liberálisok és szocziáldemokraták az ellen küzdöttek, hogy az egyházakat az állam ne segítse fl a lelkészek fizetésére fordított állatni segély íorditattassék az elaggott munkások segélyezésére. Ez indítvány azonban nagy többséggel leszavaztatott. Most a liberális és szocziáldemokrata párt az ellen küzd, hogy a genfi közkorházak- ban diakonissák ne alkalmaztassanak, a kiknek ottani működése kifogástalan és áldásos. BELFÖLD. Viszontválasz. Köszönettel vettem akonfirmá. cziói káték bírálóinak feleletét megjegyzéseimre, me- lyeketa januári számban közöltem volt, habár sajnosán teljesen most sem egyeztethetjük össze nézeteinket, különösen a Krisztus engesztelő haláláról szóló tanra nézve. Nem merem reményolni, hogy oly szűk téren, mint a milyen e lapban rendelkezésünkre áll, teljes megegyezésre juthatnánk. Mégis újra hozzá szólok az érintett kérdésekhez, mert azt hiszem, hogy ilyen theologiai kérdések megbeszélése üdvös és hasznos. Ha nem is meríthetjük ki a tárgyat, talán a lap egyik-másik olvasójának indítást adunk további tanulmányozásra és némi utbaigaritást. A mi a fentartott téves nézetek első pontját illeti, örömmel látom, hogy a bírálók nem akarják tagadni, n mit a bírálatból alig lehetett sejteni, symbolikus könyveink azon állítását: justificationem esto remissionom peccatorum. Csak azért helytelenítették az illető meghatározást: mert az nem kielégítő, nőm teljes. Nem akarok ezzel szemben arra hivatkozni, hogy egy másik meghatározásról azt mondották (Ev. E. és Isk. 5 lap) „mint azt a 3-ik sz. munka szerzője helyesen ámbár nem teljesen határozta meg,“ hanem csak arra utalok, hogy itten nem dogmatikával hanem kátéval, tankönyvvel van dolgunk, amelybonem való tudományos definiti ó. Dogmatikában én is pontosabb definitiót követelnék, do kátéban nincs kifogásom az ellen, ha valaki igy fejezi ki magát, mint a megrótt pályamunka írója, annál inkább, mert ez a szólásmód mogegyezik symb. iratainkkal. S hogy is értse meg a gyormek a raegigazu- lás tanát, ha nőm a bűnök bocsánatából ? Luther kátéjában nem használja a „inegigazulás“ szavát, de azért nem állíthatjuk, hogy egyházunk e sarkalatos igazsága nem foglaltatnék benne. Benn- foglaltatik olt. a hol szól a bűnök bocsánatáról. Egy helyütt Luther egyenesen ki is mondja : Gerechtigkeit vor Gott ist nichts anders denn Vergebung der Sünden. Symbolikus irataink is azonosnak veszik a megigazulást és a bünbocsánatot, mint egy és ugyanazon dolog positiv és negativ elnevezését. Ezt már azon helyekből is világosan látható, melyeket múltkor idéztem. Mert a pelagianismussal való ellentét ezen nem változtat semmit. A bírálók ugyan azt állítják, hogy az Augustana nagyon világosan megérteti, miszerint a megigazulás fogalma nem egyenlő a bűnök bocsánatával. Ugyan hol ? Az Aug. egyáltalában nem is foglalkozik a két f o- g a 1 o m meghatározásával s egymáshoz való viszonyáról, a mint különben i» nem tudományos definitiókat, hanem vallásos igazságokat közö^ (le8‘
