Evangelikus egyházi szemle, 1898 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1898-01-30 / 1. szám
16 es schon früher gegeben ; vgl. Steiff Der erste Buchdruck m Tübingen 1881 S. 181 f.“ M .......... E gyházi események. Stúr Pál alsófehérkuti, Maschtena József pusztafödémesi, Paulinyi Dániel garamszegi, Chalupka János gömörpanyiti lelkésznek választatott. — A nagyrőczei ev. iskola államosítása mellett szavazott a róm. kath. plébános az összes róm. kath. képviselőkkel együtt; de azért a róm. kath. felekezeti iskolát a világért sem akarná államosítani. így Csabán is az ultramontán körök legbuzgóbb hívei az állami iskolának. De azért mi nem látunk, nem hallunk . . . nem vesz- szük észre, hogy benn vagyunk az ellenreformá- czió legerősebb áramában. Ha vesznünk kell a harczban, legalább kötelességünket meg téve essünk el s ne adjuk fel pozícziónkat az ellenség puszta lármájára. Halálozás; Deczember hó 22-én meghalt Országh József, az árvái esperesség felügyelője. A megboldogúlt neje 1000 frt alapítványt tett szegény theologusok felsegélyezésére. — Stur Károly alsófehérkuti ev lelkész meghalt deczember 7-én. — Deczémber 29-én meghalt Günther Adolf a veszprémi ev. egyház felügyelője. Január 3-án Kellő György bártfai lelkész. — Deczember 24-én meghalt Okályi Adolf a vázseczi egyház lelkésze. Vallásos estélyek divatban kezdenek jönni. Budapesten már évek előtt tartattak az úgynevezett protestáns felolvasások. Mint minden újság, ez is eleintén nagyon látogatott volt — de ezen protestáns felolvasásoknak ma már hire hamva sincs. Az ily felolvasásoknak első sorban azok a barátai, kiknek a rendes istentisztelet már nem Ízlik. A világ szórakozást lát az ily estélyeken és sokan nagy hatást várnak azoktól. De nekünk kételyeink vannak a hatást illetőleg is. A felolvasásra nincs szüksége annak, a ki értelmesen olvasni tud ; mert az otthon, családja körében is felolvashat egy-egy igazán klassikus értekezést sokszor sokkal különbet, mint a minőt a felolvasó nyújt. Nálunk evangélikusoknál meg pláne nincs nagy szükség az ily Kiolvasásokra; mert hiszen az egyházi beszédben van elég alkalmunk az oktatásra is. Nem mondjuk azt, mintha nem volnának bizonyos rendkívüli alkalmak, midőn a felolvasás indokolt, midőn kiváló tudósokat hallgathatunk — de rendszeresíteni az ilyesmit üdvösnek nem tartjuk. Vasárnapi iuuukaszüitet. Az évekkel ezelőtt meghozott vasárnapi muukaszünetről szóló törvény igényelné legjobban a revíziót. Az üzletek és hivatalok vasárnap reggel ép az istentisztelet alatt nyilvák. A korcsmák pedig dísz és legjövedelmezőbb napjukat bírják a vasárnapban — népünk és gyenge híveink igazi romlására. Sok helyen nem tudnak szabadúlni a vasárnapi heti pi: czoktól és vásároktól. Piát ahhoz mit szóljunk, ha néhol ép vasárnap tartatnak a körvadászatok s azokon részt vesznek a vasárnapi munka szünetre felügyelő hatóságok is! Nálunk az ilyesmi felett a közönség meg sem botránkozik. ^Szerkesztői JJzenetek. Többeknek. Lapunk 1896—1897 évi teljes évfolyamai 1 írtért kaphatók 1895-iki évfolyamunk elfogyott. A kik lapunkat ingyen járatni akarják, ez iránt indokolt kérelmüket a szerkesztőséghez terjeszszék be, a mely bizonyos számú in§Ten példányt minden évben ad. Az ingyenesség csak egy évre terjed, L. Jóslatod teljesült. A n—t már századok előtt ismerték. Seriver a 17 században „Seelenschatz“ jában sokai ir azon lelkiállapotokról — s ezt sokkal nagyobb haszonnal olvashatja az ember, mint az orvosi műveket. N. A „Vámbéri" czikket én Írtam. A m.—i dolgokról többet nem írunk. Az oly dolgokat még megemlíteni sem, érdemes, a mikor a lelkész saját presbyteriumát denunciálja A mi „janicsárjaink" csinálják készakarva rósz hírünket — s azért az a legjobb, ha az ily mesterségesen keltett rósz hírre nem is reagálunk, hanem pnszta megvetéssel fogadjuk azt. A zsidó firkászok sorait még olvasásra sem méltatjuk ösmeive a „verlogene Judenpresse" természetétH. I. Nem teljesíthető azon óhaj, hogy lapom sűrűbben jelenjen meg. hisz így is alig érek a szerkesztésre. De magam örülnék, ha más venné azt át s több-zör jelentetné meg- Egyelőre még magam viszem a terhet — már t, i, a mig bírom. Sokaknak meg az sem tetszik, hogy lapom havonként egyszer jelenik meg s azt szeretnék, hogy egyszer se jelennék meg — de óhajuk még egyhamar nem teljesíthető. D L. Hogy a lapot nem járatja tovább, ehhez külön indokolás nem szükséges. Én szerkesztem programomhoz híven a lapot tekintet nélkül arra, hogy tetszik vagy nem tetszik-e az az olvasó közönségnek s természetesen az előfizetés mindenkinek privát ügye, melynek belső motivumásra egyáltalán kiváncsi nem vagyok! K. M. R. Előfizetett 1898-jul. 1-ig ; mert csak. 1 frtal volt hátralékban. Sz. Gy. D. Elismerésed jól esett; mert vannak még sokan, kik azt szeretnék, ha az ember e téren soha semmit se tenne. Moghúzódva odujokban semmi áldozatot sem hoznak, a talentomot, melyet nekik az Ur adott, elássák jó mélyen s azt hiszik, hogy ez a hü szolgálat-! Egy kis bátorság, egy kis buzgóság mily egészen máskép állhatnánk. De hát meg jön az is. Z, J. A. Köszönöm az értesítést. Ez alkalommal a szűk tér miatt lehetetlen a hosszabb megemlékezés. Lapunk jelen számát régi előfizetőinknek megküldtük. A 2-ik számot csak tényleges előfizetőknek küldjük. Nyomatott B.-Csabán, Povázsay Testvérek könyvnyomdájában.
