Evangelikus egyházi szemle, 1898 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1898-01-30 / 1. szám

10 és hiszi azt, a mit a régi romai kath. egyház hisz és vall.* „Minő jelből ismerhetni meg az igaz ke­resztyént ?* „Abból, hogy keresztet vet,“ így tehát a kereszt ismertető jele-é az igaz keresztyénnek ? Igen, most azt csak az igaz keresztyének használják és senki más.“ Két lapon át tárgyalja a kereszt jelvény leírá­sát. Majd a szentségekről szólva azt mondja: „Miként kezelik a szentségeket a protestánsok? „Mint állhathatatlan szélkakasok, elfogadják azt, a mit akarnak, a mit ma elfogadtak, azt már holnap elvetik?* „De hát a romai egyház ellenségei nem katholikusok-e ?* „Azt szeretnék, hogy úgy nevezzék őket, de ahhoz ők túl elfogultak és sztíkkeblűek.“ „Van-e ami ellenségeinknek is látható fejük?“ „Nem akarnak ilyenről tudni sem, ott mindenki önmagának pásztora.* „Melyik a hatodik ismertető jele az igaz egyháznak ? „Az csodatevő hatalom.* „Van-e a nem katholikusoknak is csoda­tevő hatalma?“ „Megpróbálták ők is a csodatevést, de az nekik nem sikerűit.* A pápa reformácziót gyalázó sorai elérték azt a hatást, a mit bizonyara nem kerestek, a protestáns Öntudat erősödését. A történelem hamisítással szemben a berlini tekintélyes po­litikai napilap, a „Reichsbo.e“ azzal felel, hogy közli a középkori pápák történetének igaz lap­jait — az erkölcsi mérget kimutatva. A németországi erkölcsi állapotokról Spahn czentrumpárti képviselő egy bizottsági ülésben következőképen nyilatkozott: Az er­kölcsi sülyedésről a statisztika nagyon világo­san szól. 16 év óta a házassági elválások szá­ma megkétszereződött. 100,000 házasság kö­tésre nálunk 96 elválás esik, míg Angliában csak 70. Nálunk van a legtöbb elválás éspedig töbnyire gonosz szándékú elhagyás és házas­ságtörés alapján. Feltűnő a törvénytelen szülöt­tek növekedésének száma különösen Mecklen- burgban és Bajorországban. A midőn a más büntettek apadóban vannak, akkor a szemérem elleni büntettek száma növekszik. Az ellenőrzés alatti prostituáltak száma Berlinben 24,000. Ilyen a helyzet a többi nagy városban is. Az öngyilkosságok növekedése is az erkölcsiség hanyatlásáról tesz tanúbizonyságot. íme a pol­gári házasság hazájától tanúihattunk volna mi is, még mielőtt az „^j rend“ létesítéséhez fog- [ tunk. Érdekes lesz a mi statisztikánk is 16 év múlva ! Island. Nem egyszer szólottunk ezen sziget­ről, mely a szó legnemesebb értelmében luth. szi­getnek nevezhető s derék, hithű népével messze világit. Á tudomány és műveltségre sokat adnak e szegény szigeten. Nincs általánosan kötelező is­kolázás tanfelügyelőkkel, iskolaszékekkel, bírságo­lással és statisztikai táblázatokkal s mégis min­denki tud Írni és olvasni. Az egyszerű islandi föld - míves könyvtárral bir, melyben az első helyet foglalja el a szentirás. Reykjavik fővárosban van egy 30,000 kötetet számláló könyvtár. Van gymnasiumuk s egyetemük theologiai és orvosi fakultással. A jogi fakultásra nem igen van szükségük s jogászaik Kopenhágában nyerik kiképeztetésüket. Az óv zord időszakaiban a hívek nehezen juthatnak a több mórtföldnyire fekvő templomba. Az istentisztelet e távol lakó hitekre való tekin- I tettel déli 12 órakor veszi kezdetét. Az istentiszte­let után a lelkész, a ki bizony maga is szegény ember, rendesen 'megvendégeli messziről jövő hí­veit. Az úrvacsorát évenként kétszer szokták ki­szolgáltatni, az abhoz járulók komolyan készülnek a szentség élvezetére. A konfirmálás nem történik a 14-ik életév bevégzése előtt s mielőtt konfirmál- tatnók a gyermek, köteles vizsgázni arra nézve hogy a prédikácziós könyvben folyékonyan olvas­ni tud. A nép szívósan ragaszkodik régi jó szokásai­hoz. Nem lehet még a modern kultúra bűneit ott feltalálni. A nép nem gazdag s mégis szegénysé­gében is minden jó és nemesre adakozó. Allamese- méjük nincsen, do van igen derék jó példával elöl­járó hatóságuk s tényleges jó törvényeik. így pél­dául van szegény adójuk is, a mely által az árvák és munkaképtelen szegények segélyeztelek. BELFÖLD. Lapszemle. Az „Ev. Egyház és Iskola“ múlt évi utolsó számában egy ismeretlen úr az év utolsó napján elmélkedik a szeretet hiányról, to­vábbá arról, hogy a külmissiora nincs szükség, mig ide bent nem vagyunk készen. Persze azt nem látja, hogy a külmissiónak kicsinylóse ép biztos jele anak, hogy idebent nem vagyunk rendben. Azután nagy igazságot akarva mondani a követ­kező állítást koczkáztatja : „Tudom én, hogy so­kaknak nem fog tetszeni, de leplezetlenül kimon­dom ebben a számadó órában, hogy a baptismus s nazarenismus nézetem szerint nem veszedelem,

Next

/
Oldalképek
Tartalom