Evangelikus egyházi szemle, 1897 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1897-09-30 / 9. szám
Kümisszié. AZ „EVANG. EGYHÁZI SZEMLE* melléklete. Szerkoszti : Schölte Ödön «*. lulh. leiké«/. Agfnlván. MelUklrt az „E. E. Sz.m 9-ik számához évi. 3. §/.i E.-Csaka, /89 7. Szeptember 90. Az »E. E Szemle* olvasói a „Kiil- missziót“ dijtnlanúl k.ipják. A „K ii 1 m i a a z i 6" szellemi részét illető összes közlemények A g* f a 1 v á r a (Sopron megye) küldendők. A misszió szeretetének ébresztéséül egjláznnkbu.*) Schmidt Károly Jenőtől. Wagytiszteletü papi értekezlet! Midőn bátorságot veszek magamnak figyelmüket ez órában néhány perezre igénybe venni, teszem azt egyrészt azért, mert elnöki felszólítás kötelez rá, másrészt azért, mert remélem, hogy a tárgy maga is megérdemeli a figyelmet. Arról kell ugyanisszólanom, h ogy a n lehetne a misszió szerelet ét egyházunkban is felébreszteni? *) Az újabban náluuk is oly örvendetes fejlődésnek induló missziói mozgalmat, lutheri alapon és irányban, Schmidt K. J. pozsonyi lelkész indította meg hazánkban. Az ügy érdekében a dunán- inneni kerület 1896. szeptember 22 én tartott papi értekezletén, a fenti szakelőadást tartotta s a mellékelt határozati javaslatot terjesztette elő, melynek alapján a papi értekezlet indítványára, a dunanin- neni kerület tavalyi gyűlése következőképen határozott: 66. „Olvastatnak a bel- és külraissió tárgyában f. évi szept. 22-ón az ezen kerület püspökének elnöklete alatt tartott értekezlet jegyzőkönyve és az abban foglalt javaslatok, — nevezetesen, hogy a misszió evangéliumi alapon fejlesztessék, hogy nemcsak a belső, hanem a külső n isszió is folkaroltassék, hogy a gyülekezetek szabadon rendelkezhessenek a begyült adományoknak, a belső vagy külső missió czéljaira való fordítása iránt és bogy a misszióügyek vezetését öttagú bizottság vigye, melynek tagjai Trsztyénszky Ferencz esperes elnöklete alatt Fürst János, dr. Masznyik Endre, Hollerung Károly és jegyzője. Schmidt Jenő. Örvendetes tudomásul szolgál és a javaslatok elfogadtatnak.“ Schmidt a dunáninneni kerület ez évi papi értekezletén ismét tartott a misszió érdekében felolvasást. Ezt a a rávonatbozó határozatot jövő számunkban hozzuk. Imádkozzunk Istenbe», tegye áldását a dunáninneni kerületben megindult nemes mozgalomra s adja, hogy a többi kerület is mielőbb ezen mozgalomhoz csatlakozzék 1 Szerkesztő. i i s s z i 0“ — van-o az egyháznak olyan szolgája, kinek szive e »-zónái fel ne dohogna, kivált ha meggondolja, hogy e szó mily nagy s milyen nemes egyházi m unkát jelent. Épen azért, tulajdonítsák a tárgy nagyságának részletezésem szegényességét, a tárgy, nagyszerűsége pedig feledtesse el Önökkel elmélkedésem hiányait. De mielőtt még tulajdonképeni tárgyunkról szólanánk, tisztázzuk előbb azon bevezető kérdést, hogy mi is voltaképen a misszió? E kérdésre az álláspontok külön félesége szerint természetesen különféle feleletet is lehet adni, de a feleletek egyben mégis csak megegyeznek abban, hogy a misszió ehristianisá- t i ó. Épen azért azt mondhatjuk, liog^y a misszió az egyháznak azon tevékenysége, a mely a Jézsus Krisztusban megjelent üdvöt, az ige*és a sakramentomok által felajánlja mindazoknak, akik azt még n e in, vagy már ne m bírják. A misszió tehát kétféle: a tulajdonképeni vagy külső és a belső misszió, — amaz alatt értve a pogányok és moha- medánusok (és bizonyos tekintetben a zsidók) christianisátióját, ez alatt pedig a kereszíyénségen belül elesettek recliristia- nisátióját A következőkben mind a kétféle misszió szem előtt tartásával s mindkettőre való tekintettel igyekszünk tárgyunkat megvilágítani. /.Hogy miértszükséges a misszió sze- retetét egyházunkban is ébreszteni ? — ezt alig kell behatóbban megokolnunk. A misszió joga és kötelessége úgy fogalmilag mint történelmileg az Ur azon szaván alapszik, mely Máté 28,19 20, s Márk 16, 15-ben olvasható. Ezek az Urnák ip-
