Evangelikus egyházi szemle, 1897 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1897-09-30 / 9. szám

123

lanságáról. Joggal kérdezhetjük vájjon őszintén vallották-e magukat amazok ág. hitvallásuaknak, avagy csak port akartak e hinteni a világ szemébe? Első esetben későbbi hallgatásuk mutat jollom- gyongeségre, másik esőiben meg olőbbi szónoklatuk. Ily körülmények közt Masznyik diadalünnepe volt o gyűlés. Az ő „nagy szelleme**hatalmaskodott az uj kerület üres és zavart chaosán. Meglátszott ez abból is, hogy ő elnöki rendreutasitás nélkül a szó szoros értelmében hazakergethette a nyitraia- kat a „nagy Nyitráb*.“ Itt említhető az is, hogy a lutheránus püspök megemlékezett az úniált “Gusztáv — Adolf — Verein“ segélyezéseiről, de a jó ág. hitv. „Lutherische Gotteskasten“ tetemes áldozatairól, melyeket épen az ő kerülete egyházainak adott (ott van pld. Zsolna) ogy árva szóval sein emlékezett meg. Ez sem a felekezeti szilárdság jolo.

Igen jellemző volt Zorkóczy S. pozsonyi lyo. igazgató véleményezése a vallástanári állás tárgyában, mely szerint a vollástanár egyenlőjogú és egyenrangú ugyan a többi közép iskolai tanárokkal, de sem osztályfőnök, sem igazgató nem lehet. Az elsőt még értjük, mert a vallástanárnak csak heti két órája szokott lenni egy-egy osztályban, amelyek - ben — sajnos — sokszor több az idegen felek izetű tanuló a saját egyházunkbelinél. De hogy azért, mert nem osztályfő, igazgató se lehessen, ez uj találmány. Szerintünk a középiskolai igazgatóságra lehetőleg sokoldalúan képzett vallásos lelkületű és egyházias

E

aedagogusok kellenek, amilyenek voltak a mi régi irneves igazgatóink pld. egy Hél Mátyás. Ilyenek a mai egyoldalú szakrendszor mellett ritkán találhatók a közép iskolai tanárok között, mig az egyoldalúság a theologiának a tudományok körében való centrális állásánál fogva, épen a vallástanárnál leginkább van kizárva, fis mégis kevésbe múlt, hogy határozattá nem emelte a gyűlés e véleményezést; de a püspök utalására, hogy a külföldön eddigelé a középiskoláknak, nem épen kárára ép az ellenkező volt szokásban, az egyetemes gyűlésre bízta a határozást.

Ha még végezetül megemlítjük, hogy az elnöki székről az elhunyt szabadkőműves főmestor Pulszky F.-nek emlékét hallottuk dicsőíteni és hogy Zay Miklós grófot, ki tudvalevőleg összes gyermekeit a pápista egyháznak adta, ugyancsak az elnökség holmi bizottságba való kinevezéssel tüntette ki, eléggé merrokadatoltuk talán fent jelzett Ítéletünket a dunáninneni kerület aggasztó állapo tárói, megczáfoltuk bizonyára a püspöki jelentés azon nyilatkozatát is, hogy mindenek ékesen folynak nálunk s hogy az ősök hite él mi bennünk és feleletet adtunk arra is, mért nem jött létro most sem a sokat emlegetett, de kevosektől őszintén óhajtott béke. Verus.

A tiszai kerület e hó 16 án tartotta közgyűlését Miskolczon. Az clőórtekezlotcn Kubinyi Géza interpellálta az elnökséget, hogy mi jogon tart a püspök megelőzőleg zárt értekezletet az esperessé- gek elnökségeivel. Ezen eljárást az autonómiával ellenkezőnek tartja s azt kívánja, hogy az jövőre a tárgysorozatba fel ne vétessék. A közgyűlés első napján ifj. Draskóczy Lajos tartotta a gyámintézoti beszédet. Gyönyörű nyelvezet, nagy7 szólamok halmaza s a mellett a hittartalom figyelmen kivűl hagyása jellemzik a szónokot. Pál apostol irta a beszéd alapigéit, de váljon mit szólott

volna szavainak ilyen felhasználásáról ? A püspök ur évi jelentésében szólott az egyház kritikus helyzetéről. Nem nevezte meg az áldott egyházpolitikát, pedig de jó lett volna a két boldog óv tapasztalataival igazolni a püspök úr két év előtti harczát, legalább az akkor is kétkedők s most jóslataikban a tónyok által újból mogerősödöttek feltudnák fogni az akkori fellépést és harezot! A püspöki jelentés szerint a három theologiai intézőt egyesítése kónyszorkórdós, melylyol meg kell barátkozni. Az egyetemes nyugdíjintézet szükségesnek tartja.

Ez alkalommal az „arányosított“ kerület ösz- szes esporességei képviseltették magukat. Az árvái osperesség noveben Krcsméry, jaszonovai lelkész szólott. Az erőszakos kerület feldarabolásról megemlékezve és kiemelve miszerint az árvái esporessóg akarata ellenére csatoltatott a tiszai kerülethez, nelióz volt, úgymond, elhatározni magukat arra, hogy a kerületi gyűlésen részt vegyenek, de a törvénynek engedelmeskedaok azon reményben, hogy a szeretőt, az igazság és a törvény fognak uralkodni e korületbon. Kubinyi Géza meleg szavakkal üdvözölte az árvái esporességet s üdvözlő beszédében kiemelte, hogy becsülni tudja az árvaiak azon magatartását, moly szerint a régi kötelékhez ragaszkodtak s attól nehezen tudtak megválni.

Másnap a jogügyi bizottság azon javaslatát, moly szerint az árvái esperesség no csatoltassék a liptói esperességhez, mivel az árvái esperesség ezen csatlakozást nem óhajtja, a kerületi gyűlés egyhangúlag elfogadta. A béke tehát e részben a kerületben helyre állott, a mi nagy részt Zelenka püspök önálló, határozott és tapintatos fellépésének köszönhető, a ki kerületében az üldözésre nem hunyt szemet s nem engedte, hogy nyelvi erőszakos határozatokkal az igazi békének útja elzáras- sók. A VL sz. kir. város esperessógo is épségben maradt és pedig a püspök döntő szavazatának erejével.

Materny, dobroczeni lelkész azon javaslatot terjesztette a közgyűlés elé, hogy a középiskolai vallástani tankönyveknél a symbolikus könyvekre ügyeljenek s az azokkal ellenkezők kizárassanak a használható tankönyvek sorából. A közgyűlés a j javaslatot a tanügyi bizottsághoz tette át. A sok pont azután gyorsan lotárgyaltatott — s egy gyűlésnek, a sok között ismét vége. Ha nem is építette nagyon egyházunk sokfelől ostromolt falait, legalább az a vigasztaló, hogy nem rontott.

Örvendetes esemény. Poprád városi képviselő testületében, mely a folekezeti iskolák fenntartásához évi segélylyel járult hozzá, azon indítvány nyal léptek lel, hogy az iskolákat államosítsák, mely utóbbi esetben az állam uajlauüó lenne felső polgári iskolát is felállítani.

Az ev. gyülekezet ez ajánlatot feltételesen elfogadta, ha t. i. a miniszter örök időre kötelezi magát, miszorint 2 evangélikus tanítót alkalmaz, továbbá, ha a lelkész a vallástanitásért fizetést kap, ha kántor és orgonistáról gondoskodnak, ha a német nyelv taníttatni fog az elemi iskolában és ha a felsőbb egyházi hatóság ez átadást jóvá hagyja.

A miniszter a feltételeket nem fogadta el s igy a gyülekezet 04 szóval 7 ellon elhatározta, miszerint folekezeti iskoláit továbbra is fenntartja s minden törvényes követelésnek eleget tesz.