Evangelikus egyházi szemle, 1897 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1897-07-30 / 7. szám
90 legesen, hanem maga is hiszi azt, a mit ir s átélte, átérezte az evangeliom igazságait. E tankönyv egységes vallási tankönyvnek kisérlete akar lenni. Helyes czél, amennyiben a felgymnasium 4 osztálya számára szólhatna, ha megvolna benne az egyház történet. Nézetünk szerint 2 egységes tankönyv elegendő lenne vallástani vezérfonalul az egész középiskolában. A tanuló e két könyvben lapozhatna azután is, amidőn az életbe lép, az egyházkor- mányzásban részt vesz, stb. Az egyháztörténet kimaradását e tankönyvből hibának tartjuk. Jelen tankönyv magában foglalja a bibliaismét, a hit és erkölcstant, mely utóbbi Luther kiskátéja nyomán adatik elő. A bibliaisme 24 oldalon 4 6 többnyire rövid fejezetben adatik elő. Röviden adja a lé- nyeges dolgokat, kerülve minden üres frázist és ragyogó hasonlatot. A tömör tartalom érdemes arra, hogy a tanulók által emiékellessék. Igen helyes az ily rövid összegezés, mint a minőt nyújt a tanulóknak a tankönyv 13-ik lapján a szerző, azt mondván : „Az egyes könyvek alapeszméi a következők: Job könyve arra ta- nit, hogyan kell tűrnünk ; a Zsoltárok könyve, hogyan kell imádkoznunk; a Példabeszédek könyve hogyan kell élnünk, a Prédikátor könyve, hogyan kell a földi javakat használnunk ; az Énekek Énekének könyve, hogyan kell szeretnünk “ A 22-ik lapon a következő sorokat találjuk : „A héberekhez Írott levél valószínűleg Pál apostoltól ered, ámbár a levélben magában erre világos adatot nem lehet találni “ Nézetünk szerint egész nyugodtan elhagyhatta volna a szerző a „valószinüleg“ szócskát • mert azon levél is a hívőre nézve Pál apostoltól ered s tartalma Pál szelleméről tesz tanúságot. A hypothesisek emlegetése nem való a tanterembe — hiszen látjuk miként törpülnek semmivé a két három évtized előtti hypothesisek a komoly theologiai tudomány újabb kutatásai következtében. Csak helyeselhetjük a szerző azon törekvését, hogy Luther kiskátéja a felsőbb osztályokban is tanittassék. A magyarázat, melyet a szerző ad, rövid, velős s minden hiábavaló czafrangtól ment. A hatodik parancsolat magyarázata a legnehezebb s nézetünk szerint a szerző ezt is helyesen oldja meg. Magyarázata a következő (62. §): „A hatodik parancsolat szól a házasságról. A házasság egy férfiú és egy nő holtig- lani életközössége Ä házasság isteni intézmény s igy szentnek tartandó, úgy a magunké mint a felebaráté. A hitestársak egymásközti viszonya kölcsönös szereteten és becsülésen nyugodjék^ Ila ez megvan, akkor hívek lesznek egymáshoz és Őrizkedni fognak más házastársak benső életébe beavatkozni, avagy más személyekkel olyan szoros viszonyba lépni, a milyen csak házastársak között lehetséges. A házasíársak között tisztaság és szemérmetess^'g uralkodjék szavakban és tettekben. Boldogtalan házasság, vagy házasságtörés csak ott fordul elő a hol hiányzik a kölcsönös szeretet és becsülés. A házasságon kívül állók ugyancsak szentnek tartsák a házasságot, mit avval fognak kimutatni, hogy szívben, szóban, tettben megőrzik és megtartják teljes-tökéleles ártatlanságukat és tisztaságukat. A tiszta szemérmetes élet nemcsak legszebb ékessége az ifjúságnak, hanem a legjobb előkészület is a házaséletre, egyszersmind azokra nézve, a kik nem házasodnak, a szükséges életrend, Igen helyes a következő fejezet is, amely a legtöbb vallástanból hiányzik: „A kegyelmi eszközök rendes kezelésére s igy az egyháznak fenfartására és kiterjesztésére alapitá az Úr a lelki tanítói hivatalt, amely eredetileg egyesítve volt az apostoli hivatallal. Ennélfogva a lelki tanítói hivatal az egyháznak főhivatala. A többi hivatal, úgy mint az egyházkormányzati és a diákom hivatal csak biztosítják a lelki tanítói hivatal áldásos működését azáltal, hogy ezt egyrészt előkészítik, másrészt a felett őrködnek, hogy a lelki tanítói hivatal rendesen betöltessék ésgya- koroltassék.“ Csak helyeselhetjük azt, a mit a szerző tankönyve 105-ik fejezetében mond : „A Krisztusban szerzett üdvöt teljes érvényében hagyja és elfogadja az ág. h. ev. egyház, miként az hitvallásából kitűnik. Ezen egyház tehát az igazi egyház, nem olyan értelemben, hogy az ember csak ezen egyházban üdvözölhet (miként azt a rom. kath. egyház állítja magáról), hanem olyan értelemben, hogy az üdvözülhe- tés feltételei (tiszta Ige és sakramentomok) ezen egyházban legteljesebben és legjobban találhatók.“ A könyv nyelvezete egyszerű és érthető. Egyes szokatlan új szavak és kifejezések találhatók. így a 21. lapon e kifejezés: „az ember önmagában bűne miatt üdv télenu nem egészen helyes A 49-ik lapon e szó „megtapasztalta“ szokatlan s talán helyesebb lett volna csak egyszerűen a „tapasztalta“ szót használni, A tankönyvet igazi nyereségnek tartjuk s melegen ajánljuk. Uj kiadásnál érvényesülhet óhajunk s akkor az egyháztörténet rövid vázlatá is helyet foglalhat az egységes tankönyvben. ( Sz<
