Evangelikus egyházi szemle, 1896 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1896-07-30 / 7. szám
106 nem is alakított át agendát, legfeljebb megbízást adott arra nézve, bogy egyik-másik jelesebb püspök, vagy lelkész új agendát adjon ki ; de attól őrizkedett, bogy egyes agendális kérdések a közgyűlésen tárgyaltassanak. Megjelentek agendák minden gyűlési határozat és megbízás nélkül is és a lelkészre s gyülekezetére volt l'izva azok elfogadása, vagy einem fogadása. Az agendai formák az egyház bitnézetein és történelmi fejlődésen alapszanak, azok helyessége vagy helytelensége telett egy két órai holmi vegyis bizottságokban dönteni nem lehet. Vagy talán csak nem ('hajtják némelyek az „ikerelnökség“ é< „egyháziak és világiak“ elvét akként túlhajtani, h o g y még az agenda egy részének kidolgozását is az általunk igen tisztelt ügyvéd, urakra bízzák? Nézetünk szerint minden erőszakoskodás az agenda kérdés terén igen végzetessé vál- hatik. Okulhat link a külföld példájából. Hannoverben épen a házassági formula erőszakolá- aa separatiora adott okot Ma pedig már a legjelesebb külföldi egyházjogtudósok is elismerik, hogy e változtatásra nem volt semmi ok s kár volta miatt a gyülekezetek békéjét feldúlni. Hazai ág. h. ev. agendáinkban majdnem ii inden egyházi cselekményre volt többféle fóimulánk. Minden egyes gyülekezetnek megvolt a maga bevett, szokásos foimulája. A házasságkötés formuláinál nincs egy ígendánkban sem szó a házasság világi, jogi vonrtkozásaiiól, hanem egyszerűen csak a vallási és egyházi oldalról. így az 1867-ben kiadott tót agenda esketési formulájának 2 kérdése van? melyekben a lelkész azt kérdezi az új házasoktól : „Kérdezlek titeket, igéritek-e mind. azt lelkiismeretesen megtartani, a mi az igaz boldogságot óhajtó házasok kötelessége ?“ s azután ismét: „Okajtjátok-e ezen Ígéreteteket Isten színe és barátaitok előtt, esküvel nyilvánosan megerősíteni “ — Nincs ezen két kérdésben semmi sem, a mi elhagyandó, a mi az állami törvényekkel ellenkeznék, a mi a polgári házasság kötés létrejötte után fölöslegessé válnék. Mi az állami törvényt respektáljuk, híveinket arra utasítjuk, hogy annak intézkedéseit tartsák be — de az állam sem zavar bennünket azon hitbeli meggyőződésünkben, hogy eg)-házilag azoktól, kik házasságra lépnek, kívánjuk a házassági esküt, kívánjuk a házasságnak egyházi megszentelését és egyházi utón való létrejöttét, is. Az agenda formula kérdése meg lesz oldva, ha minden fölösleges és a hitéletre nézve káros újítástól és módosítástól őrizkedünk s az eddigi módosításokat puszta javaslatoknak tekintjük s azok elfogadását vagy el nem fogadását a gyülekezetekre bizzuk. Szerény nézetünk szerint az általunk igen tisztelt püspöki t ar jobban cselekedett volna, ha tanulmányozva az agenda kérdés újabb és régibb fázisait a külföldön (a porosz, ev. egyházban ép most hoznak be uj agendát s a behozatal alkalmával minden egyes gyülekezetét megszavaztatnak), abban állapodott volna meg, hogy egyházi intézményeink minden változtatás és módosítás nélkül ezentúl is fel tartandók s a lelkészek felhivandók, hogy azok épségben tartására a jelen nehéz perczeiben kettőzött éberséggel ügyeljenek. Az állam a maga törvényei és intézményei ellenőrzésére nem hívta fel egyházunkat , nem is szükségli azoknál közreműködésünket máskép, mint a haza és állam minden polgárától. Saját egyházi intézményeink fenntartása ez képezze az egyház vezetői, kormányzói, fő feladatát, erre kötelezi őket az egyház bizalma, erre kötelezi őket hivatalos esküjök is. Sz. . IRODALOM. Zur bäuerlichen Glaubens und Sittenlehre. Von einem thüringischen Landpfarrer (D. Hermann Gebhardt) Dritte vermehrte Auflage. Gotha 1895. Ara 8,60 márka, kötve 4,60 m. Hogy a pap áldásosán működhessék, arra nézve elkerülhetlen követelmény, hogy ismerje alapjában népének világnézletét, mindennapi életét, vallásos és erkölcsi állapotát. Ezt az ismeretet a legtöbb pap csak a praxisban sajátíthatja el, mert a theologián ott nemcsak, hogy meg nem ismertetik vele népét, de sőt inkább elidegenítik tőle. Eles megfigyelő képesség s igazi szeretet a nép iránt szükséges annak, ki mélyebben akar betekinteni népének különösen vallási életébe. Gebhardt mindkettővel bir s azért művét mindenkinek ajánlhatjuk, ki nemcsak a parasztoktól fizetést huzni, de
