Evangélikus egyházi szemle, 1895 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1895-05-01 / 5. szám

74

Lajos bagyani lelkész által beiktattafott. Hod- rusbánvai lelkipásztorkodása idejében Kopani- ezán, a hodrusbányai egyház leányegyházában, diszes tempóm építtetett, az anyaegyházban pedig a papiak s az iskola jobb karba hozattak.

1858-ban a nagyérdemű Kuzma Sámuel báthi lelkész s esperes elhunytával megüresed ;tt lelkészí állomásra majdnem egyhangúlag báthi lelkészszé választatott. Báthban való lelkészkedése alatt párját ritkító templom épült az Úr dicsőségére. Sajnos, hogy a nagy munka nincs teljesen befejezve. Torony nem disziti az Úrnak emelt eme hajlékot, a sekrestye is csak a tervben létezik még.

Boldogult fiatalabb korában körlelkész, élete utolsó éveiben az esp fegyelmi bizottság sesp. özvegy-árvaintézet kormányzó bizottságának tagja volt. Kitűnő zeneszerző volt. Nevezetesebb szerzeményei : „Spocívejtez jíz v pokoji,“ „Pod vecer tvá celádka“ stb, egyházi dallamok. 1850. jan. 25. házasságra lépett, nőül vevén Csierny Zsuzsannát, kiváló erényekkel s papnéhoz méltó tulajdonságokkal ékeskedő nőt.

Az Úr e szolgájának különben nagy volt a megpróbáltatása. Különösen életének három utolsó éve csupa kin, csupa szenvedés volt. Három év előtt szeretett nejét kisérte a temetőbe, majd egyetlen leányának férje, Rafanidesz Vilmos, bagyani lelkész költözött el az élők sorából; félévvel ezelőtt pedig ifjabb nagyreményű fia, Gusztáv, Budapest székes főváros hivatalnok a költözött el oda, honnan nincs többé visszatérés. Nem csoda, hogy szive elgyengült és összetörött. F. évi ápril 16. elgyengült szive megszűnt dobogni Temetésén, mely ápril 1 9-én volt, megjelent nemcsak a báthi egyház apraja-nagyja, hanem az egész vidék szh e-java is. Ott volt a főesperessel élükön vagy tiz paptársa s körülbelül annyi tanító, három római kath. plébános 8 majdnem az egész vidék intelligencziája. Temetésén, melynek egyik része az általa s a kegyes hivek által emelt diszes temlomban folyt le, Szluka János bagyani lelkész prédikált, Bernáth Sándor derzsenyei lelkész parentált, a temetői>en pedig Holluby Adolf csánki lelkész, majd Händel Vilmos főesperes rövid magyar beszédeket mondottak. A beszédek elhangzása s a derzse- uyei lelkész áldó szava után általadat ott a földnek, a mi földé s a végtisztességre gyűlt közönség eloszlott ama fohásszal: áldott legyenazel- hunyt emléke közöttünk.

B. S.

Az ó-turai értekezlet. A nyitrai esperes- ség április 25-én O-Turán tartandó értekezletre hívta azon esperességeit a néhai dunáninneni kerületnek, a melyek az újonnan oly rohamosan létesített arányosítással nincsenek megelégedve és törvényes úton visszaakarják állítani a régi kerületet. A törekvés nem törvunyellenes, mert hiszen az arányosítás előtt hózott zsinati törvény értelmében bármelycspcrességet. annak meghallgatásával az egyetemes gyűlés van jogosítva más kerülethez csatolni. ( Zsin. 80 §. ) Ha pedig ezt egyszerre több esppresség óhajtja, úgy joga van ez ügyben tanácskozni s esetleg egyöntetű eljárásban megállapodni.

A nevezett értekezletre követeket küldtek a nyitrai, trencséni és árvái esperességek. Már az értekezlet tartása előtt a vágújhelyi főszolgabíró értesítette a túróczi esperesség világi felügyelőjét, miszerint a nevezett értekezlet megtartását nem engedélyezi, azt esetleg karhatalommal is megakadá- tyozza. E szolgabirói betiltó átirat a következőképen szól : „ 55/ ein, sz. A napi lapokból és magán úton is értesültem arról, hogy a múlt hó 19 én Brezován tartott esperességi gyűlés határozata, folytán, a folyó hó 25 ik és következő napjaira O-Tu- rára olyatén egyházi színezetű gyűlés hivatott ösz- sze, melyen a nyitrai-trencséni-árvai-túroczi és liptói esperességek egyházi és világi képviselői a magyarországi ág. evangélikus egyházi kerületek új beosztásának megváltoztatása, esetleg az elősorolt öt esperességnek a magyarországi ág. evang. egyház kötelékéből való kiválása iránt tanácskoznának és ily irányú határozatot hoznának.

Tekintve, hogy ezen felsőbb hatósági engedély nélkül összehívott gyűlés czélja, összehivatá- sának és szándékolt megtartásának módja, úgy az országos köztörvényekbe, mint az ág. evang. egyházi törvénybe is ütköznék, az, evang. egyház alkotmányát támadná, sőt magát Ő Felsége a király legfelsőbb kegy urunk felügyeleti jogát is sértené, — az ilyetén törvénytelen és megengedhetlen gyűlés megtartása ellen már eleve tiltakozom, s kijelentem, hogy annak megtartását kötelességemnél fogva minden törvényes eszköz és .szükség esetén fegyveres karhatalom alkalmazása által is megakadályozni, a netáni törvényszegőket pedig az illetékes büntető bíróság elé állítani fogom.

Ezek előrebocsátása után hivatalosan felhívom Tekintetes esperességi felügyelő urat. hogy egyházi tiszti n inőségében az iránt intézkedjék, hogy a tervezett ó-turai gyűlés betiltása az összehívott esperességek s azok érdekelt képviselőinek sürgősen tudomására hozassák. Vágujlielyen 1895. ápril 15-én Rexa Sándor, járási főszolgabíró.“ A turóczi esperesség világi felügyelője ezen határozatot a nyitrai alispánhoz felebbezte mint másodfokú fórumhoz, a mely a felebbezést, helyben hagyva a főszolgabíró határozatát indokainál fogva, elutasította. Ez elutasító végzés a következő : ,„13200 sz.

F. é. 55, ein. sz. határozatát, melyben O-Túrán f. hó 25-én és következő napjain egybehívott egyházi színezetű gyűlés megtartását betiltotta. Mudron Pál folyamodványa a belügyminister ur f. évi 714 sz. rendelete folytán másodfokban indokainál lógva helyben hagyom. Miről főszolgabíró urat felebbező azonnali tudósítása czéljából értesítem. Dr. Kostyál tb. főjegyző. 2334'95 sz. Ezen másodfokú határozat czimnek másolatban kiadatni rendeltetik. Vágujhe- lyen 1895. ápril *4-én Rexa Sándor jár. főszolgabíró.“ Ezen másodfokú végzés ellen orvoslást keresendő, a nevezett világi felügyelő személyesen megfordult a vallás- és közoktatási, úgyszintén bel-