Evangélikus egyházi szemle, 1895 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1895-04-01 / 4. szám

53 hogy lmzai ág. h. ov. egyházunk is ozentul jobban fog érdeklődni a missio ügye iránt, mert hisz más kissebb egyházak is o tekintetben mosszo túlszár­nyalnak bonnünkot. Remélhető, hogy nálunk is sz<t- veztetni fognak a másutt igen áldásosán működő missioi egyletek. (iladisohefsky azt mondja, hogy a budapesti missioi egylot kész a kérdezősködőknek felvilá­gosítással szolgálni. A budapesti missioi egylet 18G4- ben lótosüit Már az egylet lótesüíós© előtt élénk munkásságot fojtott ki Wiinmer a hires felső lövői lelkész. Az alsó lövői ág. h ov. templomban már 1861-bon külön persely volt felál­lítva a missio ügyónok szánt adományok számára.— Felvidéki ág. h. ov. tót egyházainkban szintén ré­gen ápolva volt a missio ügye egyes lelkes, hitbuz­gó lelkészek által. A jelesei) szerkesztett „Cirkovné Listy“ megalapítása óta gyűjt a missio czéljaira, különösön gondott fordítva az ág. h. ev. szelemben folytatott lipcsei missio ügyének támogatására. A szászországi missioi egylet 75-ik jelentése szerint az elmúlt év bevételei igen kedvezők valá- nak. A vizkereszti oflVrtorium a múlt évben, da- czára az akkor uralkodó zord időjárásnak, úgy hogy a hegységben alig juthattak az emborek a temp­lomba. 21,490 márkát eredményezett Az összes be­vétel 93.779 márka volt. Hagyományozásokból 9190 márka folyt be, abból 1700 márkát egy fnlusi sza­bómester hagyományozott. A zsidó missio czéljaira 477tí márkát adományoztak. Különösen becses ado­mányoknak jelzi a jelentés a következő adományo­kat : egy szolgáló leány adott 40 márkát, 25 már­kával ajándékozta meg a missiót egy dresdai taka­rító nő, 30 márkát adott egy szegény sorsban élő asszony, egy vak ember kézügyességével szerzett jövedelmét adta oda. Japán. A nemzeti büszkeség és túlzás nagy akadályát képezi a keresztyénség terjedésének Ja­pánban és korai volt a reménykodes, hogy a civi- lizatio gyors terjedésével párhuzamban, a keresz­tyénség is teljes erővel fog oda behatolni. íme a távol keletről olv hangokat hallunk, a minőket bizonyos termekben élvezhetünk. Egy előkelő ja- án Rinza Ringó M. Hirai ur nőm régon értekezett apán viszonyáról szemben a keresztyénséggel Ez értekezésben a következőkot mondja : „egy keresz­tyén a japán parlamentbe emlékiratot nyújtott be, a melyben kiemeli, hogy a japánok nem akarják a nyugoti hanem a japán keresztyénséget. En en­nek teljes szivemből örülök és a mozgalmat támo­gatni óhajtóm- En nem vagyok vak ellcnségo az idegen keresztyénségnek; ellenkezőleg, jöjjön az Amerikából vagy Európából és ha igaz keresztyén- ség az, és tényleg Japán jólétét és clChaladását mozdítja elő, és nem ezélja a mi függotlcnségün- ket aláásni és a mi nemzeti erősödésünket (állam- eszme) megakadályozni ; úgy én is teljesen ahhoz állok. Ha azonban valamely vallás vagy tan, no- vezzék bár azt koresztyénségnok, budhismusnak, shintoismusnak vagy konfucianismusnnk, a jóakarat köpönyege alatt szándékosan vagy nem szándéko­san a mi nemzeti érzésünket megsemniisiteni, a mi függetlenségünket fenyegetni akarná, úgy ellensze­gülünk és az éllenszegülésben kitartunk, még ha az utóbbi vértengereken vezetne is át.“ Nem régen egy buzgó japán korosztyón papot megfosztottak állásától, mivel a japán nők életének egyes visz- szásságait ostorozta és igy állítólag Japán nomzeti becsületét sértette meg, tohát már ott is az állító­lagos „hazufiatlanság“ kánoni vétsógot képez. India. Nem régen Madrasban egy igen elő­kelő és magas miveltségü tamul Dr. Ramundsam ügyvéd keresztyénné lett. Az illető a skot missio áltnl fenntartott „Christian Collegébe“ képezte ki magát, a hol reá különösen a tanárok kegyessége és tiszta, szeplőtlen élete gyakorolt mély benyo­mást. Rokonui és barátai szemrehányásaitól félve Kalkuttába ment és ott lett megkeresztelve. Yisz- szatérvo szülővárosába általános volt uz öröm a keresztyének között. A bramnnok, különösen hoz­zátartozói, mindent elkövettek, hogy a hitelhagyot­tat visszatérítsék. Minden rábeszélés, fenyegetés hasztalan volt. Végre kezébe juttatták Rónán „Jé­zus éloto“ czimü művét. Ez utóbbi hatott, Dr. Rnmmdsnm kilópott a keresztyén egyházból. Bombayban egy igen magas műveltségű hindu, Dr. \Velnikar, kéresztyénnó lett. Az illető az indiai skót egyotemen a jogtudomány tanára. Most, hogy hosszú előkészület után, megkeresztel­ve lett, irodalmi téren is küzd a keresztyénség szent iigyo mellott. Legújabban is „Nyílt levelek a gondolkodó hindukhoz* czim alatt röpiratot adott ki, a molyben azon kérdést veti fel, hogy váljon honfitársainak van-e szuksego vallásra ? Szerinte csak az a vallus, a melyben erő és valóság van. A hinduismus ily értelemben ma már nem nevezhető vallásnak. BEL MISSIO. Az üdvliadsereg szociális tevékenysége. Az üdvhadsereg külön menházat tart fenn a szabadon bocsátott fegvenczek számára, különös gondot for­dítva azokra, a kik első ízben lettek büntetve. Ezek részint maguk keresik fel az üdvhadsereg menhá- zait, részint hozzátartozóik áltnl lesznek oda vezet­ve. Az üdvliadsereg tisztjei közül kettőt állandóan azzal biz meg, hogy a fegyházak kapuja előtt vá­rakozzanak a kiszabaduló fegyenezokre Ezen szol­gálattal megbízott tisztek egyiko 20 évig volt bör­tönőr, a másika meg 40 évet ült a börtönben, ők ismerik a börtöneiét és annak lakói titkait. — A kiszabaduló fegyenczet magukhoz édesgetik, és meg­nyerve azt a menházba kisérik. A menliáz felirata : „tégy jót és az Isten megsegít“. A menliáz lakói munkára szorittatnak, csak hogy itt nagyobb az elnézés mint a munkatermekben, és nag}'obb a szigor szemben az iszákossággal. A legutolsó évben 366 fegyenczet fogadtak a menházba, azok közul 265 különféle mesterségben lett elhelyezve, részint szüleihez vissza küldve. Érdekes az üdvliadsereg fnrmkoloniája is. Lon­dontól körülbelül 10 mérföldnyiro fekszik ez a gaz­dasági tolop. Ezen helyen oly munkakeresők lesz­nek elhelyezve, a kik a műhelyekben nem alkal­mazhatók, és földműves munka után vágyódnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom