Evangélikus egyházi szemle, 1895 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1895-04-01 / 4. szám

53

hogy lmzai ág. h. ov. egyházunk is ozentul jobban fog érdeklődni a missio ügye iránt, mert hisz más kissebb egyházak is o tekintetben mosszo túlszárnyalnak bonnünkot. Remélhető, hogy nálunk is sz<t- veztetni fognak a másutt igen áldásosán működő missioi egyletek.

(iladisohefsky azt mondja, hogy a budapesti missioi egylot kész a kérdezősködőknek felvilágosítással szolgálni. A budapesti missioi egylet 18G4- ben lótosüit Már az egylet lótesüíós© előtt élénk munkásságot fojtott ki Wiinmer a hires felső lövői lelkész. Az alsó lövői ág. h ov. templomban már 1861-bon külön persely volt felállítva a missio ügyónok szánt adományok számára.— Felvidéki ág. h. ov. tót egyházainkban szintén régen ápolva volt a missio ügye egyes lelkes, hitbuzgó lelkészek által. A jelesei) szerkesztett „Cirkovné Listy“ megalapítása óta gyűjt a missio czéljaira, különösön gondott fordítva az ág. h. ev. szelemben folytatott lipcsei missio ügyének támogatására.

A szászországi missioi egylet 75-ik jelentése szerint az elmúlt év bevételei igen kedvezők valá- nak. A vizkereszti oflVrtorium a múlt évben, da- czára az akkor uralkodó zord időjárásnak, úgy hogy a hegységben alig juthattak az emborek a templomba. 21,490 márkát eredményezett Az összes bevétel 93.779 márka volt. Hagyományozásokból 9190 márka folyt be, abból 1700 márkát egy fnlusi szabómester hagyományozott. A zsidó missio czéljaira 477tí márkát adományoztak. Különösen becses adományoknak jelzi a jelentés a következő adományokat : egy szolgáló leány adott 40 márkát, 25 márkával ajándékozta meg a missiót egy dresdai takarító nő, 30 márkát adott egy szegény sorsban élő asszony, egy vak ember kézügyességével szerzett jövedelmét adta oda.

Japán. A nemzeti büszkeség és túlzás nagy akadályát képezi a keresztyénség terjedésének Japánban és korai volt a reménykodes, hogy a civi- lizatio gyors terjedésével párhuzamban, a keresztyénség is teljes erővel fog oda behatolni. íme a távol keletről olv hangokat hallunk, a minőket bizonyos termekben élvezhetünk. Egy előkelő ja- án Rinza Ringó M. Hirai ur nőm régon értekezett apán viszonyáról szemben a keresztyénséggel Ez értekezésben a következőkot mondja : „egy keresztyén a japán parlamentbe emlékiratot nyújtott be, a melyben kiemeli, hogy a japánok nem akarják a nyugoti hanem a japán keresztyénséget. En ennek teljes szivemből örülök és a mozgalmat támogatni óhajtóm- En nem vagyok vak ellcnségo az idegen keresztyénségnek; ellenkezőleg, jöjjön az Amerikából vagy Európából és ha igaz keresztyén- ség az, és tényleg Japán jólétét és clChaladását mozdítja elő, és nem ezélja a mi függotlcnségün- ket aláásni és a mi nemzeti erősödésünket (állam- eszme) megakadályozni ; úgy én is teljesen ahhoz állok. Ha azonban valamely vallás vagy tan, no- vezzék bár azt koresztyénségnok, budhismusnak, shintoismusnak vagy konfucianismusnnk, a jóakarat köpönyege alatt szándékosan vagy nem szándékosan a mi nemzeti érzésünket megsemniisiteni, a mi függetlenségünket fenyegetni akarná, úgy ellenszegülünk és az éllenszegülésben kitartunk, még ha az utóbbi vértengereken vezetne is át.“ Nem régen

egy buzgó japán korosztyón papot megfosztottak állásától, mivel a japán nők életének egyes visz- szásságait ostorozta és igy állítólag Japán nomzeti becsületét sértette meg, tohát már ott is az állítólagos „hazufiatlanság“ kánoni vétsógot képez.

India. Nem régen Madrasban egy igen előkelő és magas miveltségü tamul Dr. Ramundsam ügyvéd keresztyénné lett. Az illető a skot missio áltnl fenntartott „Christian Collegébe“ képezte ki magát, a hol reá különösen a tanárok kegyessége és tiszta, szeplőtlen élete gyakorolt mély benyomást. Rokonui és barátai szemrehányásaitól félve Kalkuttába ment és ott lett megkeresztelve. Yisz- szatérvo szülővárosába általános volt uz öröm a keresztyének között. A bramnnok, különösen hozzátartozói, mindent elkövettek, hogy a hitelhagyottat visszatérítsék. Minden rábeszélés, fenyegetés hasztalan volt. Végre kezébe juttatták Rónán „Jézus éloto“ czimü művét. Ez utóbbi hatott, Dr. Rnmmdsnm kilópott a keresztyén egyházból.

Bombayban egy igen magas műveltségű hindu, Dr. \Velnikar, kéresztyénnó lett. Az illető az indiai skót egyotemen a jogtudomány tanára. Most, hogy hosszú előkészület után, megkeresztelve lett, irodalmi téren is küzd a keresztyénség szent iigyo mellott. Legújabban is „Nyílt levelek a gondolkodó hindukhoz* czim alatt röpiratot adott ki, a molyben azon kérdést veti fel, hogy váljon honfitársainak van-e szuksego vallásra ? Szerinte csak az a vallus, a melyben erő és valóság van. A hinduismus ily értelemben ma már nem nevezhető vallásnak.

BEL MISSIO.

Az üdvliadsereg szociális tevékenysége. Az üdvhadsereg külön menházat tart fenn a szabadon bocsátott fegvenczek számára, különös gondot fordítva azokra, a kik első ízben lettek büntetve. Ezek részint maguk keresik fel az üdvhadsereg menhá- zait, részint hozzátartozóik áltnl lesznek oda vezetve. Az üdvliadsereg tisztjei közül kettőt állandóan azzal biz meg, hogy a fegyházak kapuja előtt várakozzanak a kiszabaduló fegyenezokre Ezen szolgálattal megbízott tisztek egyiko 20 évig volt börtönőr, a másika meg 40 évet ült a börtönben, ők ismerik a börtöneiét és annak lakói titkait. — A kiszabaduló fegyenczet magukhoz édesgetik, és megnyerve azt a menházba kisérik. A menliáz felirata : „tégy jót és az Isten megsegít“. A menliáz lakói munkára szorittatnak, csak hogy itt nagyobb az elnézés mint a munkatermekben, és nag}'obb a szigor szemben az iszákossággal. A legutolsó évben 366 fegyenczet fogadtak a menházba, azok közul 265 különféle mesterségben lett elhelyezve, részint szüleihez vissza küldve.

Érdekes az üdvliadsereg fnrmkoloniája is. Londontól körülbelül 10 mérföldnyiro fekszik ez a gazdasági tolop. Ezen helyen oly munkakeresők lesznek elhelyezve, a kik a műhelyekben nem alkalmazhatók, és földműves munka után vágyódnak.