Evangélikus egyházi szemle, 1895 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1895-08-01 / 8. szám

118 ható, komoty, alapos tanulmányozását. Elösmerjük a nyelvtudomány fontosságát; de nem tagadjuk azt sem, hogy hivatkozással a nyelvtudományra, hallhatjuk épen napjainkban a legképtelenebb hy- pothesiseket az ó-testamentomra vonatkozólag. E hypothesisek merészsége inditotta a szintén nagy tudós Strack berlini tanárt, a napokban tartott fel­olvasása közben, azon jelentőségteljes szavakra, melyeket a lelkészekhez intézett : „Meine Herren, lassen sie sich durch die Wissenschaft nicht im­ponieren !“ A jeles héber nyelvtant ajánljuk olvasóink figyelmébe. Theologiai ifjúságunk használja áldás­sal e vezérfonalat s nyerjen minél alaposabb kép­zettséget a keresztyénség szent nyelvében, a héber nyelvben s felfegyverkezve ez ismereteszközzel, a Szent Lélek segélyre hivása mellett, mélyedjen el az ó és uj szövetségben foglalt Istenigéjében. Sz. Kraus Emil. „Friedrich Meyer, Pfarrer und Rektor der Diakonissen in Neuendettelsau. Ein Le­bensbild. Gütersloh, 1895. 0. Bertelsmann. Ara 4 m. kötve 4 m. 80 pf. Hogy a szigorú, confessiohoz hű, hitalapon álló élet mily gazdaggá és kedvessé fejlődhetik, az nyil­vánvalóvá lesz, ka ezen széles alapon tárgyalt élet­rajzát olvassuk a megboldogult neuendettelsaui di- akoniszsza rektornak, Meyer Frigyesnek. A confes­siohoz való ragaszkodásnak, nem szabad holt for­mává válnia, hanem bizonyságául kell szolgálnia az Istentől eredő életnek, a mely élet eredetileg adva van a szent Írásban. Kraus, a ki Meyernek személyes barátja volt és maga is hű hitvalló, (mi­vel az uniónak ellenszegült, állásától meg lett fosztva, családjával egy parasztházban talált me­nedéket) kitünően érti leirni a kegyelem hatását, Meyer szellemére, annélkül, hogy tagadná, misze­rint a kegyelem hatásának elsajátítása nem való­sult meg küzdelem és esés nélkül. Az igazság és történeti hűség teszik igazán becsessé az életrajzot. Tömjénezést, magasztalást hiába keresnénk benne, a mi nekünk szinte szokatlan, mert hiszen nálunk megszokott dolog az, hogy a dicséret és tömjéne- zésnek nincs vége hossza még oly egyénekkel szemben is, a kik azt a legtávolabbról sem érdem­lik meg. Az életrajz iró alázatos lélekkel tesz ar­ról tanúságot, miként fejlődött a bűnből és kegye­lemből oly nemes élet, a minő volt a mű hősének élete. De nem csak a kegyelem nyilvánulásokban, küzdelmekben és szenvedésekben gazdag élet tá­rul e műben szemeink elé, hanem egyszersmind be­tekintést nyerünk azon diakoniszsza anyaház mű­ködésébe, életébe, a mely a szellem erős Lőhe alko­tása lévén, ma is első iljmemű intézete lutheránus egyházunknak. Óhajtandó lenne, hogy e mű minden evangé­likus papiakban bemenetelt találjon, abból az igaz lutheranns szellemet megismerjük és szeressük, és végre valahára a „halott orthodoxia“ és „katholi- kus diakoniszsza ügy“ bamba meséitől megsza- badúljunk. Schmidt K. J. Meusel Carl Dr. phil. „Kirchliches Handle­xikon.“ Leipzig, Verlag von Justus Naumann. 42 Leiferung. Ara 1 m. A kinek a Herzog-féle reál encyklopaedia túl terjedelmes és drága, a Perthes-féle és a Holtzmann és Zöpfel-féle theol. lexikon pedig túl rövid és futólagos, annak igen ajánlhatjuk a Meusel-féle egyházi kézi lexikont, a melynek 4‘2-ik füzete előt­tünk fekszik. Az egész egyházi életet és tant felölelő jelesen és alaposan Írott czikkeket foglal magában e mű és pedig szilárd luth. confessionális alapon , tárgyalva azokat. A műnek eddig I—IV-ik kötetig befejezett része csinosan kiállítva jelent meg s kö­tetenként Ízlésesen bekötve 12 márka 25 frt-ért | szerezhető meg. Kívánjuk, hogy e jeles mű kö­rünkben is minél számosabb vevőre akadjon. Schmidt K- J.--------------------­F ELEKEZETI ISKOLA. Tanítóképzésünk. E lap 5-ik számában szó- lottunk tanítóképzőink ügyéről. Simko Endre, az eperjesi ev. tanító képző tanára, e tárgygyal behatóan foglalkozik s egy kis. füzetben előterjeszti javasla­tát arra nézve, miként lehetne tanítóképzőink ügyét előmozdítani. (A füzet czíme : „Tanítókép­zésünk. Vonatkozással a magyarhoni ág. hitv- evangélikusok tanítóképzésére.“ Eperjes 1895. 8.) A vallás és közoktatásügyi minisztérium je­lentése szerint, a mi felekezeti tanítóképzőink nem felelnek meg a törvényes igényeknek és hiányosan vannak szervezve. Simko szerint a miniszternek igaza van. mivel tanítóképzésünk messze elmaradt közép és felsőbb iskoláink fejlődése mögött. Az öt ág. h. ev. tanítóképző között a soproni felel meg leginkább a kor kívánalmainak; de a soproni ta­nítóképző 11 tanára közül is csak kettő tartozik szorosan a képző-intézethez. Felső-Lövőn csak 3 osztályból áll a tanítóképző-intézet s annak 11 tanára valamennyi bejáró, óraadó tanár. A sel- meczi tanítóképző-intézet a lyceummal van össze­kapcsolva. Ez utóbbi intézet növendékei hetenként egyetlen egyszer tanítottak az Amann-féle isko­lában. Szarvason is ekként van berendezve a ta.ni- tóképző-intézet. Az eperjesi tanítóképző-intézet szintén csak három osztálylyal bir s gyakorló is­kolával nem bir. Az összes tanitó-képezdékben az elmúlt évben 169 növendék volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom