Evangélikus egyházi szemle, 1895 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1895-08-01 / 8. szám
110 Siinkü oinlitutt füzotóbon azt ajánlja, hogy az öt hiányos helyett áll itassák fel két egyotomcs jellegű tanitóképezde. Minden esetre heljres lenne, tekintve már a növendékek számát is, egyesíteni az erőket és két kitűnően felszerelt, eonfessionális alapon álló tanító kepozdét állítani fel. A tanító kópozdo egyik legfontosabb ügye egyházunknak. A felekezeti középiskolát szükséges dolognak tartjuk ; de azért nem helyeselhetjük, hogy azokra sokkal többet áldozzunk, mint az egyház létének alapföltételeire : a felekezeti tanitóképezde és theológiai intézeteinkre. Felekezeti népiskoláinkat nem adjuk ki egy könnyen kezeinkből és ismerve, hogy felsőbb köreinkben mily gyenge védelemben részesülünk ott, a hol egyházi érdekeink védelméről van szó, előre is elkészülünk ide lent a küzdelemre. Felekezeti iskoláink, ha nem akarjuk azt’ hogy csak névleg legyenek a felekezet intézetei fejlesztésének elengedhctlen követelménye az, hogy legyenek kitünően berendezett tanítóképző-intézeteink. Hogy azonban ez intézőtök megfeleljenek feladatuknak, ahhoz nem elegendő a nagyszerű épület, szertár, könyvtár, gyakorló iskola, sok tanár s jól kamatozó alaptőkék. Felekezeti tanitóképez- déink csak akkor felelnek meg hivatásuknak, ha tanárai az egyház buzgó tagjai, nőin lelkesednek az uuióért, vallásos szellem árad ki tanításukból és magán életükből. Neküuk felekezeti tanitókó- pezdéinkben nem szabad kevesebbet adni, mint a mi)(t az állami tanitóképezdék nyújtanak növendékeiknek, hanoin többet. Tanítói állomásaink igen sok helyen levitái állomások is; ezért nekünk nem csak jeles tanítókat, hanem buzgón működő levitákat is kell képeznünk. A vallási tantárgyaknak szelesebb alapot kellene vetni. Simkó a két képezdo felállításánál egyházunk nyelvi szükségeire is óhajt tokintettel lenni, umeay- nyiben az egyik képezdében a magyar nyelv mellett a tót, a másikban a német nyelvre óhajtana súlyt fektetni. E tekintetben szerintünk az lenne a helyes, ha a tanitóképezdék oly helyen állítatnának fel, a hol azon nyelveket tisztán beszélik. Különösnek tűnik fel, hogy a tanár úr mintegy félve szólzárjelbon, a tót és német nyelvről s idegen nyelveknek czimozi azokat, holott hazai ág. h. ev. egyházunk, amint a boldog emlékű Székács is elnevezte, háromnyelvű egyház s igy midőn híveink többségének nyelvéről szólunk, ily kitételektől őrizkedjünk. A füzotke szerzőjének köszönettel tartozunk, hogy oz ügygyei komolyan és behatóan foglalkozott. Foglalkozzunk mi is ez ügygyei alaposan s ragadjunk meg minden alkalmat, amelynél ez ügy előmenetelén lendíthetnénk. A közelgő espo- xességi gyűléseken hozzuk szóba ez ügyöt. Gyülekezeteink is áldozatra készek, ha arról van szó, hogy hithű és népüket szerető tanítókat kapjanak. Érdekes kérvény. Dr. Jáger tanár és 800 társa kérvényt nyújtottak be a würtombergi kópvi- selőkaniRrálioz, melyben szorgalmazzák, hogy az iskolában feladott házi dolgozatok szüntetessenek bo. A képviselőkamara bizottsága, melynek elnöke n demokrata Dr. Hnrtranf reáliskolái tanár volt, azt javasolta, hogy az iskolában feladott házi dolgozatok mindenesetre korlátozandók, de végkép meg nem szüntethetők. A bizottság javasolja, hogy a vallásoktatás emlékclcndő anyaga szőkébb határok közé szórhassák, daczára annak, hogy a libeI ralison is aranykorában, 1874-ben, már egyszer a vallási tananyagot meglehetősen megnyirbálták. A képviselő kamara nem fogadta el ezen javaslatot a eentrumpárl azon indokolása alapján, hogy a vallási tananyag meghatározása az egyház bel j ügye A népiskolai házi feladványokra fordítandó idő pontosan meg lett szabva. A középiskolák házi föl - ^ adványuira az 1893-iki rendelőt által kijelölt idő még inkább korlátozva lett. A vallási tananyag sokak szemében, a kik a „haladás“ lelkes barátai, szálkát képez. Az iskola munkájából sokat leront a kor gonosz szelleme. Minő pusztasug barátai azok, a kik az iskola vallásoktatását minden áron redukálni szeretnék ?-- ->••<------K ÜLjVJISSIO, Afrika. Ilogy a keresztyénség mily erővel és kincsesei bi. hitvnllóiban, annak egyik tanúsága a keresztyénség jelenlegi állása Ugandában. Ez országban csak néhány évvel ezelőtt is egész sora a missionariusoknnk vértanúi halált szenvedett. A vértanúk verő jó földet áztatott meg. Ma már a pogányság a vesztes fél, és Krisztus evangéliuma bevonulást tart ez országba is. Az ország fővárosából, Mengo-ból a közeli összes tartományokba elhatott a keresztyénség. A missio o helyen önmaga fedezi költségeit. A három európai missionáruson kívül 85 állomáson 131 ben- szülött evangélista és tanító működik. A tartományokban ma már 200 épülőt áll istentiszteleti és oktatási czólokra, a melyekbe vasárnaponként 2UOUO hívő gyülekezik. Hétköznapi istentiszteleteken is részt vesz k. b. 4000 személy (a főváros kivételével). Az utolsó évben 800 felnőtt vette fel u szent ke- resztségot, és jelenleg 1500 katechumcnus áll oktatás alatt. A megkereszteltek között van egy néhány mohumedánus is. A missio nem várt sikerei
