Evangélikus egyházi szemle, 1895 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1895-09-01 / 9. szám
132 ságukat azon hatóságok előtt, a melyeknél a megegyezés szokott történni, bejelentik, illetőleg az ott kijelölt eljárás végre hajtatik. A 7 éven felüli gyermekek, melyek a 18 éves kort el nem érték, szintén követhetik szüleik vallását, de csak is az 1868. Lili. t. -ez. 3—8. §-a megtartása mellett t. i. ha kétszer jelentkeznek saját lelkészüknél kéttanu jelenlétében stb. Ez utóbbi esetben szükséges a gyámhatóság beleegyezése is. Ugyan ez áll azon szülők gyermekeire nézve is, a kik vegyes vallásnak lévén születendő gyermekeikre nézve megegyezést nem kötöttek, de későbben áttérés által egy vallá- suakká lettek. De csak az esetben, ha az anya az atya vallására tér és megfordítva — egy harmadik vallásra térés esetén e törvény nem alkalmazható. A törvénytelen gyermek anyja vallását követi, ha pedig az anya vallását megváltoztatja a 7-ik életévet még be nem töltött gyermek anyját uj vallásába követi. Ha a gyermek törvényesítve lett, vagy az apa által elismertetett és 7-ik évét még he nem töltötte, a törvényesités vagy elismerés után 6 hónap alatt az atya kijelentett kívánságára az atya vallását követi, de csak azon esetben, ha az atya vallása a bevettek vagy törvényesen elismertek közé tartozik. A törvénynyel ellenkező szerződés, téritvény, rendelkezés érvénytelen és semmi joghatálylyal sem bir. A törvény életbe léptetése előtt kötött házasságokra nézve az a törvényhatározata marad érvényben, a mely a házasság kötése idejében hatályban volt, Ezen törvény életbeléptetése esetén nagyon nehéz lesz helyzetünk — különösen erre való tekintettel ajánlja a miskolezi javaslat a családkönyvek létesítését. Ez okból nagyon kívánatos, hogy a házasúlandók, még a polgári tisztviselőnél való megjelenés előtt, jelentkezzenek a lelkésznél, a ki nekik e részben is útbaigazítást adhat. A dunánin- neni utasítás 5. §. szerint nem eskethetők oly jegyesek, kik a polgári házasság megkötése előtt gyermekeiket más, nem ág. h. ev. egyháznak adták át. A bányakerületben egyesek ez utóbbi esetben és ha a házasok egyházilag nem eskettetnek, egyházfegyelmet kívántak gyakorolni, — de kissebb- ségben maradván, indítványuk ellett vetve — s hihetőleg az „igazi protestáns liberalismust lehelő“ egyetemes gyűlés is ez állásponton marad.*) Lényeges ez uj törvénynél az, hogy nem korlátozza a lelkész keresztelési jogát. Az állami anyakönyvekről szóló 1894. XXXIII. t.-cz. 33. §-a szerint az anyakönyvbe az anyakönyvvezetőnek felügyelete mellett bárki díjtalanul betekinthet. Ez intézkedés annyiban fontos a lelkészekre nézve, amennyiben annak alapján nyilvántarthatják azon szülőket, a kik esetleg gyermekeiket a kereszt- ség szentségében nem részesítik és azon házaspárokat, a melyek egyházilag esketve nem lettek s azokat, kik gyermekeiket más vallásnak engedték át. Statisztikai adatokat az állam részére ez évben^ utoljára szolgáltatunk és pedig az 1895. jan. 1. 1895. szept. 30-ig terjedő időre nézve. A bányakerületi közgyűlésen kérdés tétetett az iránt, mi történjék azon gyermekekkel, melyek okt. 1-je előtt *) Megeshetik tehát, hogy lesznek oly egyházi tisztviselők is, a kik gyermekeiket idegen vallásnak engedik át egyházunk diszére és dicsőségére, csakhogy hangoztathassuk .azt az üres frázist: „a. protestáns egyház a szeretet egyháza.“ születtek, de kereszteléshez csak okt 1-je után hozattak, a midőn mi már, le lóvén zárva anyakönyveink nem anyakönyvezhetjük, de a törvény érteimében az állami anyakönyvvezető sem anyakönyvelheti azt. E részben ellett határozva, hogy felterjesztés tétetik a minisztériumhoz. A születési eset legkésőbb a születéstől számított egy hét alatt jelentendő be. A határidő a születés napját követő napon kezdődik és ezen határidőbe a vasár- és ünnepnapok is beszámíttatnak. A bejelentés kötelezettsége ünnepnapokon sem szünetel. A halva szülöttek másnap, ha az nem a vasárnap, bejelentendők, de vasárnap is bejelenthetők. A születés bejelentésére fokozatosan a következő sorrend szerint kötelesek a következők : a) a törvényes atya; b) a születésnél közreműködött bába ; c) a szülésnél segédkezett orvos ; d) mindazok, kik a születésnél jelen voltak; e) az a kinek lakásában a születés történt f) az anya mihelyt erre már képes. A sorrendet oknélkül átugrani nem szabad. Híveinket a keresztelés alkalmával figyelmeztetnünk kell, hogy uj szülötteik bejelentését el ne mulaszszák és a törvény által előirt határidőt és sorrendet betartsák ; mert külöm- ben súlyos büntetésnek és kellemetlenségeknek, esetleg költségnek is kiteszik önmagukat. Ha a gyermeket a keresztelés előtt jelenükbe az állami anyakönyvvezetőnél, az esetben az az ott bevezetett utónévről dij nélkül tanúsítványt ad, ha pedig előbb kereszteltetett meg, kérheti a keresztelési bizonylatot. A keresztelés előtt bejelentett gyermek utónevét, ha az a bejelentés alatt még megállapítva nem volt 2 hónap alatt a szülő, vagy gyám pótolni köteles. A törvény 44. §-a szerint senki sem viselhet más családi és utónevet, mint a melyek születési anyakönyvébe be vannak jegyezve. Ez intézkedés folytán igen lényeges az, hogy a szülék ne jelentsenek be más utónevet az anyakönyvvezetőnél mint a melyet nyert a gyermek a szent keresztségénél. Minden haláleset, legkésőbb a legközelebbi hétköznapon az illetékes anyakönyvvezetőnél bejelentendő. A bejelentésre kötelesek fokozatosan : 1) a családfő ; 2) a családtagok ; 3) a kinek lakásán a haláleset történt ; 4) a háztulajdonos, ha a házban lakik. A halott el nem temethető addig, a mig az anyakönyvvezetőnél bejelentve nem lett. Az anyakönyvvezető a halottvizsgálati bizonyítványt köteles a hiv. pecsét ráütésével és a bejelentés megtörténtének tanúsítványa rávezetésével a bejelentőnek visszaadni — ha a halottvizsgálati bizonyítvány bármely okból felmutatható nem volt, akkor köteles a bejegyzéssel egyidejűleg a bejegyzés megtörténtéről szóló tanúsítványt adni a bejelentőnek. A temetésre kivételesen a községi elöljáróság engedélyt adhat. A miskolezi javaslat szerint az ev. lelkész köteles más vallású halottat is eltemetni, ha két tanú által aláirt bizonyítványa van affelől, hogy az illetőt saját lelkésze eltemetni nem akarja. A du- náninneni utasitás és a bányakerületi határozat szerint a lelkészre ez nincs kötelezőleg kimondva. A bányakerület határozott arról is, hogy fel- terjesztés tétessék, miszerint egyházi szükségletre egyházi anyakönyveinkből, 1895. okt 1-étől, bó- lyegmentes bizonylatok legyenek adhatók — a mi természetes is, a mennyiben e nemű bizonylataink közokirat jellegével nem bírnak.
