Evangélikus Egyházi Értesítő, 1913 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1913-03-30 / 1. szám
1. 8Z. KVANG. EGYHÁZI ÉRTESÍTŐ 16 javairól és igaz protestáns embernek csak azt tartom, aki az enyém-tied kérdését felveszi vallásába. Minő óriássá nő igy előttünk a már egy évszázad óta sírban pihenő alakja Róth Johannának a mai nemzedékkel szemben, mely „a meglevő vagyont csak magának akarja tartogatni és ha lehet, még többet gyűjteni. Róth Johanna ilyen tekintetben sem a múlté, hanem sivár jelenünk hivatott tanítómestere. Önmagát mások helyzetébe beleélni s ahol csak lehet, segíteni! — ez volt Teleki-Róth Johannának legszebb hitvallása s aki ezt megtanulja tóle, legméltóbban tiszteli őt. Ó, akit az Ég kegye minden anyagi és szellemi jóval elhalmozott, éppen ezért megszánja a sors mostoha gyermekeit: egy siketnéma leányt és egy vak gyermeket tart házánál, és ő, aki fiait minden nélkülözések nélkül neveltetheti, megemlékezik azokról a szegény fiúkról, akik már iskolai tanulmányaik idején kezdik az élet küzdelmét. így születik meg legnagyobb nyilvános jótéteménye, a 100,000 forintos alapítványa, mely örökké hirdeti évről évre megújuló jótékonyságával alapítójának örök nevét És mennyi köszönet, menny i hála kel e folytonos jótétemény nyomában ! Hisz’ egész Magyarország telve ,Gróf Telekiné-Róth Johanna beneficiatusai“-val. Mintha látnák a jóltevő nemes alakját, amint szent ihlettel inti, hogy „igaz és jó keresztyenek, Istenüket, vallásukat, királyukat, hazájukat igazán tisztelők, felebarátjukat, sőt ellenségeiket is szívből szeretők, maguk boldogságára és mások példájára jó erkölcsűek legyenek“ és mintha éreznék azt az éltet adó erőt. mely nem minden embernek jut osztályrészül, de ami nélkül a tanuló nem lehet el s aminek neve: jóakarat. Protestáns hitbuzgóság, áldozatkészség, igaz protestáns jóakarat, ezek nézetem szerint azok az általános tanulságok, melyeket Teleki-Róth Johanna emlékezetéből meríthetünk s melyek egyéniségét ma is minden protestáns ember számára mintaképpé, buzdító példává avatják. * Most pedig keressük fel gondolatban azt a helyet, ahol a nemes jóltevő földi maradványai pihennek. A nógrádmegyei Szirákon, ahol 1741-ben született, van eltemetve. A sziráki templom mögött, melyet szintén ő építtetett, van egy sírbolt lombos fák árnyékában, csendes temető közepén. Ezt a kriptát Róth Johanna építtette édesanyja és a maga számára. Vörös márványtáblán maga Johanna mondja el édesanyja halálát, sajátkezűleg írott verses feliratban. Ide temették el őt is — amint végrendeletében kívánta — „tisztes csendességgel,“ Kívánságához képest azt a szentirás- beli helyet mondották el koporsója felett, melyben életében gyönyörködött volt — Pál apostolnak eme szavait: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam. Végezetre eltétetett nekem az igazság koroná ja, melyet megád nekem az Úr ama napon.* (2. Tira. 4, 6—9.) Azóta tán már csontjaiban is elporladt a nemes lélek porsátora. De áldott emléke él és élni fog örökké: A sziráki nép még ma is áhítattal őrzi szájhagyományát *a kiváló nőről, apa fiának történetet beszél a sziráki kastély hajdani úrnőjéről. Még ma is beszélik, mint látogatott el naponta az épülő templomhoz és gyönyörködött épülő falaiban, ő, a szegények gyámolítója, az árvák anyja. Mi pedig, hálás utódok, szintén beigazolva látjuk Goethe mondását: „Szent az a hely, hol egy jószívű ember járt; évek múltán is szól dicsősége késő unokákhoz!“ Új pálya. A háborúba vonult s részben elpusztult bolgár kertészek pótlására s egyben a jövő nemzedéknek egészséges és hasznos új kereseti forrás nyitására igen alkalmas pályának jelentkezik a bolgár kertészet. A földmívelésügyi minisztérium internátus- sál kapcsolatos kertészképző-iskolákat létesít, amelyekbe népiskolákat végzett 14—15 éves, egészséges, ép testalkatú fiúk vétetnek fel. A tanfolyam három évre terjed, amelyen a fiúk gyümölcs- vagy zöldségtermelésben, esetleg a kertészet összes ágaiban alapos kiképzést nyernek. Az első esztendőben 250 korona tartásdíj fizetendő, a második évben ez 100 koronára száll alá, a harmadik évben már ingyenes az eltartás. A tanfolyam alatt a fiúk némi keresethez is juthatnak, amit részükre gyümölcsözőig helyeznek el s távozásukkor kézhez kapnak. A tanfolyam elvégzése után 10—lő tagú csoportokba osztatnak be mint képzett kertészek s minden csoport 10—15 hold területű földet kap teljes felszereléssel, amiért az első három évben nem fizetnek bért, csak a három év leteltével. Az előállított termékek értékesítéséből idővel megválthat ják az egész telepet. A Kálvin-Szövetségnek módjában leuue mintegy 10 protestáns (ág. liitv. vagy ref.) fiút elhelyezni. Felhívjuk a lelkész éstanitóurak figyelmét s kérjük. hogy az alkalmasakat s akiknek szülői vagy gyámja a tartásdijat fizetni hajlandók, a Kálvin Szövetség titkári irodájában (Budapest, IV., Molnár-utca 17. sz.)be- jelenteni szíveskedjenek április hó 10-éig. Árva fiúk előnyben részesülnek. A jelentkezők bizonyítványai később is beküldhetők s ez alapon történik majd a kiválasztás. Orgonaliangversenyt rendezett a Protestáns Női Karének-Egyesület és Degel Frigyes orgonaművésznek a Deák-téri evang. templomban 1913. évi március hó 13-án délután ‘/,6 órakor jótékony célra. Dégel Frigyes közismert orgonaművesz, kiváló játékával és nagy technikájával, Lincz Márta úrhölgy gyönyörűen előadott hegedfijátékával, Erkel Rózsa és Fröhlich Dóra úrhölgyek csengő, melódkus énekükkel és a protestáns női énekkar összhangzatos előadásával nagy tetszést arattak a szép számban megjelent közönségnél. Az ifjú évek munkatársai 1913. évi március hó 12-én, szerdán este l/,6 órakor az Iparosképző Prot. Egylet nagytermében (VIII., Alföldi utca 13. szám) hazafias ünnepélyt rendeztek a következő műsorral: 1. Pfeiftér-Pongrácz: Ifjú Évek indulója. Előadja az ifjúsági énekkar. Vezeti Pongrácz István. 2. Ábrányi Emil: Mi a haza? Szavalja: Vida Erzsébet 3. Ju- hatsek Nándor: Szabadság. Az I. E. pályázatán dicséretet nyert ünnepi beszéd. Felolvassa : Algővér Andor. 4. a) Bodrogi-Sas: Temetés volt a falunkban, b) Meine- Schumann: A két gránátos. Énekli: Fenichel Jenő. Zongorán kíséri: Rados Jenő; 5. Szávay Gyula: Petőfi kardja. Szavalja: Fedor Károly. 6. Mauchs Jenő: A fejedelemfiú 5. Sörös Béla : A Kossuth-nóta. Szavalja : Biró Zoltán. 8. Liszt: Rapsódia. Zongorán előadja: Pongrácz István. 9. Vályi Lajos: Névtelen hősök. Az I. É. pályázatán első dijat nyert színmű l felvonásban. 10. Raffay Sándor: Zárszó. 11. Farkas Alföldi Czinka Panna. Melodráma. Szavalja: Szlávik Janka. Zongorán kíséri: Holczmann Irén, hegedűn: Nonnen- macher Lajos. 12. Hymnus Énekli a közönség. A szépen sikerült estély kimagasló pontja volt Vályi Lajos Névtelen hősök című színmüve, de a többi szereplők is dicséretet érdemelnek. A Budapesti Ag. Hitv. Evang. Polgári Leányiskola növendékei az Evangélikus Polgári Leányiskola dísztermében "1913. évi március hó 8-án, esti 7 órakor jól sikerült ének- és zeneestélyt rendeztek.
