Evangélikus Egyházi Értesítő, 1913 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1913-03-30 / 1. szám
16 HYÄNE. EGYHÁZI ÉRTESÍTŐ 1. Sfc. A nagy számmal egybegyült közönségnek különösen tetszett: Ernyey—Poldini a „Tavasz érkezése“ című daljátéka, Kossovits „Táncdal“ című négyszólamú karéneke és Tordai—Grail Erzsi a „Fecskék“ című többesbeszéde. Az iskola mint minden évben, az idén is megünnepelte március 15-ét; az ünnepi beszédet Votisky Zoltán tanár mondta. Ugyanaz nap délelőtt 11 órakor az Önképzőkör rendezett hazafias ünnepet. A X. kér. lelkészi kör nöbizottsága és az evang. családi kör folyó évi március 30-án délután 4 órakor a M. Á. Y. telepi (északi főműhely mellett lévő) ifj. egyesület termében Livingstone ünnepélyt rendez a következő műsorral: 1. Megnyitó beszéd. 2. Ének, előadják a polgári iskola ev. növendékei. 3. Szász Károly: A hitetlen, szavalja: Jakab Gizella k. a. 4. Ének, előadják a polgári iskola ev. növendékei. 5. Livingstone emlékbeszéd, tartja: Majba Vilmos, lelkész. 6. Ének, előadják a polgári iskola ev. növendékei. 7. Ábrányi: Mi a haza, szavalja Bárány Teréz k. a. 8. Jöjj Jézushoz, éneklik: Czapf Róza és Etel k. a. 9. Yárady Antal: Júdás, szavalja : Glaser Mihály tanító úr. Kezdete 4 órakor. Evangélikus „boy scouts“. Értesítőnk már több ízben megemlékezett erről a mozgalomról, melyet hazai talajba átültetni mindenképen kívánatos, üdvös dolog. Hogy a „boy scouts“ eszméje hovatovább minálunk is milyen kedvességnek örvend, azt mi sem mutatja inkább, mint a több oldalról kiinduló törekvés ilyen „cserkész“ vagy „úttörő“ csapatok alakítására. Legújabban egy fővárosi elemi iskolai igazgató fáradozik egy általa nagyon ügyesen „Magyar Őrszem“-nek nevezett cserkész-csapat toborzásán, melynek erkölcsi célját főleg turisztikai alapon óhajtja szervezője megvalósítani. Majba Vilmos. lelkész abból az elvből kiindulva, hogy a mozgalomnak tulajdonképeni gerincét a valláserkölcsi alap adja meg, ilyen alapon szervezte csapatainkat a kőbányai és a tisztviselőtelepi gimnáziumok tanulói köréből. A tisztviselőtelepi csoport Martony Elek vallástanár vezetése alatt eddig szombatonként tartotta rendes heti összejöveteleit Majba lelkész által bérelt Simor-utcai (9. sz. I. em.) ideiglenes helyiségében, melyet a lelkész, valamint Dörner Béla máv. gépgyári főellenőr úr által felajánlott bútorokkal célszerűen berendezhettünk. Az összejöveteleknek tárgyát vallásos elmélkedések, a „scouts“ szabályok, instrukciók, ügyességek megbeszélése és általános ismeretszerzés képezték. Mivel pedig a magyar cserkészfiú számára egy világnyelv, nevezetesen a német nyelv tanulását is felvettük, német társalgóórát is tartunk. A vallásos elmélkedéseket és német társalgást Martony Elek, felügyelő vallástanár tartja, illetve vezeti. Az ifjak szakszerű kiképzésében Fakla János és Probstner Anatol egyetemi hallgatók, a Bethlen Gábor- Kör tagjai fejtenek ki köszönetreméltó közreműködést. A rendszerint vasárnapra eső kirándulásokat mint a már megalakult „őrs“-ök őrsvezetője Fakla István, gimn. VIII. oszt. tanuló vezette nagy ügybuzgalommal és hozzáértéssel, míg helyiségünk berendezése és a kirándulások előkészítése, az egyes gyakorlatok műszereinek előállítása körül Dörner György gimn. V. oszt. tanuló bajtársunk működött közre szeretetreméltó odaadással. Rózsa Zoltán VIII. oszt. tanuló pedig sajátmaga készítette heliograf-készülékekkel ajándékozott meg bennünket, így is megvalósítani segítve azt a cserkész-elvet, hogy lehetőleg ne szoruljunk másra és kíméljük a felesleges költséget! Husvét utánra nagyobb kirándulások és a szervezet kibővítése van tervezés alatt. A kőbányai csoport őrsvezetője Glaser Mihály tanító. Luther-Társasági Értesítés. A Luther-Társaság igazgató-tanácsa Osztroluczky Miklós elnöklete alatt folyó évi február hó 27-én ülést tartott, amelynek legfontosabb targya a felállítandó ifjúsági könyvtár ügye volt. Másfél évvel ezelőtt az állami ifjúsági könyvtárak felállítása alkalmával javasolta volt Majba Vilmos a társaság főtitkára, hogy ily könyvtárak evangélikus egyházunkon belül is felállíttassanak. A munka megkezdődött; sokat vitatkoztunk, gyűléseztünk, cikkeztünk ez ügyben. Voltak, akik a szervezést ellenezték, mert állítólag ezzel más életképes vállalatot meghiúsítunk; voltak megint mások, akik a megvalósulást türelmetlnül várták és a társaság vezetőségétől több agitilitást követeltek, lemaradással vádolván a társaság vezetőségét. Ezen pro és kontra vitatkozások alatt a munka a központban folyt; a társaság főtitkára összeállította a típusokat. Azokat felülvizsgálta az egyetemes könyvtárbizottság. Átnézte és megerősítette a külön e célra összehívott irodalmi bizottság. Megindultak a tárgyalások az egyes könyvkiadókkal; szerződésszerű megállapodásokat kötöttünk négy nagy kiadóval, több kisebb céggel és egyik-másik íróval, könyvkötővel és üzletvezetővel egyaránt. Nem kevesebb, mint 946 statisztikai ívet feldolgoztunk, amelyek az egyes egyházaktól beérkeztek; 26 cég ajánlata felett tárgyalásokat folytattunk és némelyik cégképviselővel 4—5-ször is tárgyaltunk. Végre elfogadható megállapodásra juthattunk. A sok időt igénybevevő számításokból kitűnt, hogy ily könyvtárak felállítása, ha azok kötelezően rendeltetnek el, szép anyagi haszonnal jár. Ennek következtében a típusjegyzéket elkészítettük, próbatípusokat köttettünk és annyira jutottunk, hogy csak a rendelések kellettek, hogy a nagy művet megvalósíthattuk volna; munkánk gyümölcsében gyönyörködtünk volna mindnyájan. — Rendelések is érkeztek ! Nem több, sem kevesebb, mint hét gyülekezettől! Mily elszomorító, csekély eredmény oly nagy munka után. Ilyen a mi protestáns autonómiánk, lelkesedésünk és szabadságunk! Időközben a reformátusok megvalósították a kötelező ifjúsági könyvtártípusvállalatot. Mi pedig kérdjük, vájjon a Luther-Társaság ily auspiciumok mellett hét gyülekezet rendelésére hozzáfoghat az ifjúsági könyvtár szervezéséhez? Ugye nem! Az igazgatótanács elhatározta is, hogy a könyvtártípusvállalatot egyelőre meg nem indíthatja, mert, hogy az állami és a református könyvtártípusokkal verseny- képesek lehessünk, ahhoz nem hét gyülekezet rendelése kell, hanem legalább száz, úgy, hogy eredményes működéshez az évi átlagos rendelés 25 000 koronát kitegyen. Csak akkor köthetünk kedvező szerződéseket, s tudunk anyagi és erkölcsi hasznot elérni. Megbízható forrásból értesültünk arról, hogy Hegedűs és Sándor- cég másfél millió korona árú könyvet lekötött a kötelező református könyvtártípus számára. A mi csekély rendelésünk mellett részesítik-e majd a könyvkiadók a Luther-Társaságot abban a százalékban, amint a fenti ref. céget részesítették ? Ugy-e nem! És ha a társaság nem kapja meg azokat a százalékokat, vájjon képes lesz-e olyan kedvezményeket nyújtani, amilyeneket nyújt az állami vagy a református típus? Bizonyára nem! S ha nem nyújtjuk azokat a kedvezményeket, ha a Luther-Társaság típusa esetleg drágább lesz 7
