Evangélikus Theologia 1948. 3.szám.

BOTTA ISTVÁN: Wichern.

meg és értékelhetjük, ha az egészet belehelyezzük ebbe a forradalmuktól hullámzó korba. A szervezett belmisszió 48-ban történt születését is csak akkor látjuk világosan, ha felfejtjük kapcsolatait a forradalommal és meglátjuk a forradalomtól kapott indítékait. Söt, ha meggondoljuk, hogv Isten tervei megvalósítására mindig embereket hívott el és ki e világból, ami azt jelenti, hogy egyetlen nagy dolog sem született soha -atya< nélkül, meg kell kérdeznünk: milyen viszonya volt nemcsak a miinek, hanem a mü atyjának is a forradalomhoz. Ha ebből a szempontból kísérjük nyomon életét, érdekes megállapításokat szűrhetünk le. Wichern műve és a forradalom szinte egymásba fonódtak. Amiképpen a forradalom fokozatos robbanásokon keresztül jutott el 48-ig, Wichern is e robbanásoktól indíttatva, vagy siettetve, egymásba kapcsolódó alkotások és állandó készülés^" során érkezett meg 48 ig: a wittenbergi egyházi napok nagy beszédéig), s a szervezett beimisszió megalkotásáig. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy Wichernt ts alkotását a forradalom szülöttének tartjuk és a forradalomból maradék nélkül megmagyarázhatónak véljük. Forradalom sok volt, de c/.ekböl nem mindig Wichernek születtek. A forradalomhoz való kap-* csolatát egészen másképpen értelmezzük. A »forradalom«, amint a gyönyörűen alkotott magyar szó töve mondja, »forr«-ást jelent. »Forr a világ.« Ahol pedig forr a világ, együtt kavarog benne arany és salak. Mit mernek ki az üst mellett állók jövő századok kincseként, s mit hagynak leülepedni a mélyre; ez a forradalom örök kérdése Isten azért ad látó szemű embereket a nagy üst mellé, hogy' kanalukkal a maradandó értékű kincset merjék ki a nagy forrongásból. Ezért adta Wichernt is. 1 politikai helyzetet születése idején legrövidebben a megszokott kifejezéssel jellemezhetjük: a kontinentális zárlat ideje. Napoleon már régóta folytatta Németország ellen irányuló politikáját- Ezzel egybekapcsolódott bizonyos egyházellenes akció is. Napoleon tudatosan törekedett arra, hogv az egyházi fejedelemségek hatalmát kiküszöbölje, mert ezzel a esászár erejét vélte gyöngíteni, kisebb fejedelemségek szervezése által pedig új híveket szerzett saját politikai tevékenysége támogatására. így az egyházi fejedelemségek birtokainak világi kezekbe vándorlása még inkább siettette Németországban a szekularizációt, mely a nagy forradalom hatására egyébként is mindenütt megindult. De nemcsak a szekularizációt siettette, hanem a birodalmi szövetség leibomlására is lökést adott. Ez a magyarázata annak is, hogy egyháziak is világiak, filozófusok és theologusok, mint pl. Fichte és Schleiermacher, egyaránt kívánták »a megalázott Németországot a francia járomból kiszabadítani«. A megszabadítási kísérlet kudarcba fulladt, mert Napoleon megszállta Poroszországot és főhadiszállását Berlinben ütötte fel. F.bben a/ időben született Johann Hinrich Wichern Hamburgban. A légkör nem volt kellemes. Háborús remegés lett úrrá az embereken, idegesség, fáradtság és ernyedtség. Napoleon az egész életet egységesíteni akarta, a tanítást, a sajtót, a könyveket, s jól megszervezett rendőrsége és despota rendörminisztere : Fouché által az emberek magánéletének apróbb berendezkedéseibe is beleavatkozott. Hamburg a kontinentális zárlat hatását is erősen érezte, hiszen az Angliával való kapcsolat halálbüntetéssel járt., s ez nempsak egy kikötővárosra, hanem