Evangélikus Theologia 1948. 3.szám.
BOTTA ISTVÁN: Wichern.
egész Európára nézve tragikus volt. A> zárlat csaknem több kárt okozott Európának, mint Angliának. Különösen Oroszország érezte nehézségeit, mert gabonája főpiacát veszítette el. Ezzel magyarázható az is, hogy Oroszország lett először hütelen a tilsiti államrendszerhez. Következménye az lett, hogy az Oroszok 1812. március 18.-án elfoglalták Hamburgot. Igaz, hogy csak rövid időre, mert két hónap múlva a franciák ismét ott voltak. Wichern szülei ezek között a zavarok között éjszaka idején menekültek Hamburgból Kulauba. A négyéves gyermek lelkében ezek a borzalmak mély nyomokat hagytak. A francia uralom nyomása emlékezetében később is megmaradt. Szüleiről és ifjúságáról ő maga tájékoztat naplója visszatekintő részében: »Hamburgban születtem 1808. április 21.-én kedves és jó szülőktől, akik ápoltak és gondoztak, míg csak tudtak; a keresztség által szüleim Isten jegyzékébe a keresztyének közé (azaz a Szentlélek által felkentek közé) írattak. Ezért legyen nékik köszönet most itt és- ott örökké,' Ámen! Nem közvetlenül a születés után (3 napra), hanem néhány héttel később kereszteltek. Nem lett volna szebb az előbbi? Atyai nagyszüleim tisztes polgáremberek voltak, istenfélelemben nőttek fel cs abban is éltek. Hamburgban laktak a Bab-utcában, egy pincében és az atya munkásemberként tartotta családját, mely kedves feleségéből, két leányból és egy fiúból állt. Az utóbbi révén lett az a jó munkásember nagyatyámmá, kit sohasem ismertem, de akinek emléke mégis mindig le nem írható jótékony kedélyességet ébresztett bennem. Melléjük mindig egy piszkos utcában levő tiszta pincét képzelek, melynek ablakaiból csak az elmenők lábai láthatók... Magas támlás puszpángszékekkel. melyeken a meghitt család vasárnap délután meleg leves mellett, este pedig • a bibliánál együtt ült. . . Nagyanyámat anyám nem győzte eléggé dicsérni. Nem emlékszem rá, hogy ismertem volna. Anyám bizonysága szerint azonban gyakran árasztott el örömkönnyeivel. A jó öreg! Óh, én úgy szeretem mindannyiukat. Nos, ott majd újra látom őket, na Isten is úgy akarja! (NB. éspedig fontos NB. — Ö js azok közé tartozott, akik egy ilyen ' »ha Isten is úgy akarját« nem minden értelem és meggondolás nélkül mondanak.) Állítólag igen jámbor és istenfélő volt. Nem tudom őt másként, csak özvegyasszonyként elképzelni sokszor dicsért tisztaságával és fehér vasárnapi főkötőjével. Áldott legyen mindig ennek a kedvesnek emléke, aki nekem jó apát szült. Ámen.... Atyámat kádárnak szánták, de egy meghűlés folytán tüdőbajt szerzett, melyben 1823. augusztus 14.-én reggel 6 órakor meghalt. E meghűlés miatt hosszasan betegeskedett és ezalatt a szülői házban nehéz napokat élt át. Már ebiben az időben vonzódott a könyvek után és betegsége elmultával, mely életében még ötször vagy hatszor újra megtámadta és amibe bele is halt, különféle körülmények között élt, melyekről nem tudok pontosan. Csak azt tudom, hogy fuvaros lett és bérfuvarosként élt, tulajdonosként-e, kocsisként-e, nem tudom biztosan. Rövidesen a XIX. század eleje után Bährmann jegyző, majd később Hűbbe irodáján lett írnok. Ezalatt az idő alatt praktikusan és theoretiku'san foglalkozott jegyzői ügyletekkel és 1810—11-ben újabb nyelveket tanult, (beleértve a latint is) úgyhogy egy idő múlva császári jegyző és esküdt fordító lett...