Evangélikus Theologia 1948. 2.szám.
SCHOLZ LÁSZLÓ : Luther tanítása a "két birodalomról".
Végűi visszakanyarodunk tanulmányunk legelejére. Azt mondottuk, hogy az állam és egyház viszonyának ma is még kritikus szakaszában élünk, és így sürgetős ebben a kérdésben világosan kifejteni az evangélikus tanítást, melyhez szabhatjuk magunkviseletét. Ez theolcg'ai és igehirdetői feladatunk. Néhány tételben ezt a feladatot is felvázoljuk. 1. Különböztessünk a két birodalom között. Ma is változatlanul a kettőnek összekeverése okozza a legtöbb bajt. Éppen tanításunk alapján elől kell járnunk a felekezetek között ennek a kiilönböztetésnek világos hirdetésével. 2. Hirdessük a tanításunkat. Az egyház szolgái forgassák az ige kardját. A hívek kapják meg a -világos útmutatást, hogy ne, hangulatuk után vagy más felekezetek magatartása után fussanak. Igehirdetésünknek eí kellene érnie a világi felsőséghez is, mert clak az igéből érthetik meg a hatalom viselői is, hogy miképpen élnek helyesen a hatalommal. Ez sok felesleges félreértést és ütközőpontot kiküszöbölhetne. Hirdessük a tanításunkat, mert más fegyverünk nincsen. Az egyház nem formálhat társadalmat közvetlen belenyúlással, politikai akciókkal, hanem csak az ige hirdetése által! 3. Különösképpen is hirdetnünk kell a világi haíalcm Istentől rendelt jogairól és korlátjáról szóló bibliai igazságot. A világi felsőségnek joga van engedelmességet követdlni testünk s javaink tekintetében Csak egyhez ninos isteni joga: az igehirdetést akadályozni, a szabad hitvallásnak gátat vetni,' a lelkiismeretet békIvóba verni. Ebben az egy esetben ellene szabad és ellene kell állanunk. De akkor is csak szenvedőlegesen. Jól értsünk! Aktiv engedelmesség és passiv ellenállás — csak erre tanít az Isten igéje. És csak ígv igaz a küzdelmünk a szekularizmus ellen. 4. Az állammal szemben való viselkedésünknek legyen etika» alapja. Ez pedig nem lehet más, mint a felebarát szolgalata! Amit az egjyház vállal, azt ne önző létfenntartásból vállalja, hanem valóban az emberekért, az emberiségért, igen a nem-ksresztyénekért is! 5. Valósítsunk meg valamit már a Hegyibeszédből is a gyülekezetben, az anyaszentegyházban. Tudjuk, hogy az egyház még nem az Isten országa, de az eljövendő Isten országának mégis csak a kezdete. Próbáljunk meg magunk között az evangélium alapján élni közösségi életet! Hiszen ha ebből semmi sem valósul meg, akkor kár a két birodalom megkülönböztetése, akkor mindenestül csak a világ birodalmában vagyunk. Egy birodalomhoz tartoznunk, nekünk, keresztyéneknek, Isten terve és szándéka szerint csak az eljövendő életben szabad, ahol megszűnik e-világ bi rodalma és kivirágzik az Isten örökkévaló országa! Scholz László.