Evangélikus Theologia 1948. 1.szám.

DR. NAGY GYULA: Az Una sancta útján.

Angliában a skót Stuart család a katolizáló pártot támogatta, a kálvini irányú puritáiiokat elnyomta. Az elnyomás forradalomra vezetett, míg Cromvvell és III. Orániai Vilmos alatt rendezték az angol államegyház viszonyait. Szellemi téren elindul a felvilágosodás, amelyben az ember az egész életet minden tekintélytől függetlenül aisaját értelmével és eszével akarta szemlélni. Csak azt fogadta el valónak, amit meg tudott tapasztalni, és azt ismerte el helyesnek, ami észszerű volt. A felvilágosodás és racionalizmus szembefordulást jelentett a keresztyén világszemlélettel. A természettudomány fellendülése arra indította az embert, hogy az életben azt tekintse fontosnak, amit a természetből lehet .kiolvasni. A társaséletben a természetjogot gondolták az emberi élet főszabályozójának. Az egyének társulása az államban nyer intézményes formát. Az államnak kell alárendelni a vallást is. . Jellemző a felvilágosodás felfogására Nagy Frigyes porosz király kijelentése: »A vallásokat mind meg kell tűrni, mert mindenkinek joga van a maga módján üdvözülni.« Az állam megcsömörlött attól, hogy vallási kérdésekért háborút folytasson és nagy áldozatokat hozzon, egyre inkább elterjed az a vélemény, hogy az egyházat külön kell választani az államtól. így lépnek fel a keresztyénség és politikum viszonyában a kettő szétválasztására irányuló törekvések, illetve a keresztyénségnek az állanv alá rendelt felfogása a gallikánizmusban, febroniánizmusban és a jozefinizmusban. A pápaság politikai hatalmi igényeivel szemben XIV. Lajos került ellentétbe. A király mellé állt Bossuet Jakab püspök is, aki hangoztatta, hogy a pápai h'atalom Franciaországban a francia törvényeknek és á szokásjognak alá van rendelve. Bár visszavonta a francia klérus ezeket az elveket, de a gallikanizmus, mint kívánság hosszú időn át je^ lentős volt. Ugyanígy igyekeztek a német püspökök is a római kúriától való függetlenségre. Az egyetemes zsinatnak a pápa felett állását hangoztatják. Ezt nevezik febroniánizmusnak, mivel Justinus Febronius álnév alatt Honthein Miklós püspök követelte ezeket. II. József egyházpolitikájában a pápától függetlenül akarta szabályozni és megreformálni a római katolikus egyház életét, ,s nem törődve a pápai ellenzéssel, a nem katolikusoknak is vallási türelmet biztosított országaiban. A keresztyénség és politikum legsúlyosabb összeütközése a francia forradalomban következett be. A forradalom határozott keresztyénellenességet mutatott. A felvilágosodás előkészítésében sokan eltértek lé lekben a keresztyén és egyházi élettől, s amikor a forradalomban minden addigi kötöttség felszabadult, sötét gyűlölettel rontottak neki az egyháznak és a keresztyénséggel együtt meg is akarták szüntetni. .4 nemzetgyűlés államosítja az egyházat, lefoglalja a papi vagyont, feloszlatja a szerzetesrendeket, állami hivatalnokká teszi a papokat. A klérus elleutállt ezeknek az intézkedéseknek, mire negyvenezer esküt megtagadó papot kiűztek. .4 keresztyénséget is eltörölték és helyébe az észvallást állították. A katolicizmus azzal igyekezett a politikum felől jövő támadásokat kivédeni, hogy visszaállította a jezsuita rendet, a pápaság élharcos front-