Evangélikus Theologia 1948. 1.szám.
DR. NAGY GYULA: Az Una sancta útján.
katonáit, akik a Vatikán politikai irányítását a pápai diplomácia útján igyekeznek kimélyíteni. A szellemi élet terén jelentkező világnézeti zűrzavarban is felveszi a harcot a katolicizmus. 1864-ben a »Quanta cura« énciklika kapcsán, megjelenik a Syllabus, amelyben a pápa a "modern kultúra^ tudomány^ \allás és gazdasági élet 80 tévelygését elítéli, a szocializmussal, kommunizmussal, titkos társaságokkal, biblia-társaságokkal, a vallás és sajtói szabadsággal egyben. Németországban Bismarck-kai szemben megindid a » Kulturkampf«, amelyben a katolicizmus megszervezi a híres Centrum-pártot, s ennekv segítségével akarja kivédeni az ultramontán szellemű törekvések elleni intézkedéseket. IX. Pius semmiseknek nyilvánít néhány állami törvénytés az azoknak engedelmeskedő klerikusokat kiközösítéssel fenyegeti meg. Ilyen volt a »Kanzelparagraph«, a templomi szószéken való politizálásnak két évig terjedhető börtönnel való büntetése, a jezsuiták kitiltása, a polgári házasság behozatala, a felekezetnélküliség lehetővé tétele, a papnevelés erős állami felügyelet alá helyezése. Bár Bismarck politikai okokból kénytelen volt a Centrummal szövetkezni, mégis a katolicizmus politizálása elleni komoly figyelmeztetések is voltak a fenti törvények között. Franciaországban a harmadik köztársaság felállítása után a radikális egyházellenes szellem odáig ment, hogy az összes szerzetesrendeket (kitiltották, s 1905-ben az egyházat és az államot teljesen elválasztották egymástól. A katolicizmus erős politikai ambíciója és uralomvágya engesztelhetetlen gyűlöletet eredményezett Mexikóban és Spanyolországban, ahol a nép forrongásban tört ki. A protestantizmus területén az evangélikusok és reformátusok közötti különbség a vallásháborúk és az orthodoxia kiéleződött, azonban egyre nagyobb volt a vágy a protestantizmus két főágának egyesítése iránt. III. Frigyes Vilmos porosz király a reformáció háromszázadik évfordulóját (1817.) használta fel az unió megvalósítására. Közös legyházi szervezetben és istentiszteletben fogja össze a protestantizmus két hagy történelmi irányát, a különböző hitvallások fenntartásával. Az nnio azonban fejedelmi parancsszóra ment végbe, ezzel igen jelentőssé növekedett a külső világi hatalom beleszólása az egyház életébe. Az evangélikusok egy csoportja ellenszegült az erőszaknak, s a Poroszországi Evangélikus Lutheri Egyházban szervezkedett, Breslau központtal. Az unió erős állami jellege miatt az igazi egyházi hitet elvizenyősítő felvilágosodásnak és racionalizmusnak lett a melegágya. Az elkényelmesedett államegyháztól először a műveltek, majd azután a szocializmus hatására! a nagyvárosi tömegek egyre ijesztőbb mértékben távolodtak el. Az egyháznak az államtól való erős függése, mint alapbaj, állandó kísértést és sok veszedelmet jelenteti a németországi keresztyénségre egészen napjainkig, amikor a közelmúltban a német nemzeti szocialista erőszak érzékenyen vágott bele az egyház belső életébe. Legszembetűnőbb volt követeléseinek visszautasítása a németországi és norvégiai egyház és állam közötti viszályban. Szerencsésebb volt az angolszász protestantizmus, ahol az angol államegyház merevségét a dissenterek és különböző szabadegyházi mozgalmak frissítették fel. Ezek az alsóbb társadalmi rétegekkel is benső
