Evangélikus Theologia 1948. 1.szám.
DR. NAGY GYULA: Az Una sancta útján.
delését, s az afyostoli ige értelmében Istennek kell inkább engedelmesmeskedni, hogynem az embereknek. Ekkor az állam önmagát .tolja Isten helyébe és Isten rendeléséhez lesz hűtlen. Az 1530-ban az ausburgi birodalmi gyűlésen V. Károly "császárnak átadott Ágostai Hitvallás a legtömörebben fejezi ki a keresztyénség és politikai hatalom közötti helyes viszonyt. 16. cikkében, mely a világi dolgokról szól, azt írja, hogy «a törvénpes polgári jogrend intéz~ ményei Istentől való jótétemények, ezért a keresztyén embernek ebben a jogrendben részt szabad vennie, polgári hivatalt, bírói tisztséget vállalhat, az érvényben lévő törvények szerint ítélkezhet, sőt halálos ítéleteket is kimondhat, jog szerint háborút viselhet, katonáskodhat, ható' ságok előtt kívánatra esküt tehet, házasodhat, férjhez mehet, «tb.« Elítéli a hitvallás azokat, akik a keresztyén embert a polgári dolgoktól eltiltják, vagy a polgári kötelességek elhagyására biztatják, mert az evangélium a szívnek örökkévaló igazságosságát tanítja, az állam vagy a polgári élet rendjét nem forgatja fel, hanem a legnyomatékosabban követeli, hogy azt, mint Istennek rendelését, fenntartsuk és .annak dolgaiban, szeretetet gyakoroljunk. A keresztyének tehát a hatóságoknak és a törvényeknek szükségképpen engedelmeskedni tartoznak, kivéve, ha azok bűnös cselekedetet követelnek. Az Ágostai Hitvallás második részében, ahol a megszületett visszaélések keretében az egyházi 'hatalom helyes körrvonalazását kapjuk, világos útmutatással választja szét az egyházi és a világi hatalmat. »A kettőnek összezavarásából világraszóló háborúk és óriási bonyodalmak származtak, midőn a pápák a kulcsok hatalmára támaszkodva, nemcsak istentiszteleti újításokat rendeltek el, bizonyos esetekben az egyházi felmentésnek a pápaság számára \aló fenntartásával, erőszakos kiközösítésekkel terhelték meg az enH berek lelkiismeretét, hanem arra is vállalkoztak, hogy földi királyságokat adományozzanak és császárokat fosszanak meg birodalmuktól. Kzeket a hibákat már régen ezelőtt megrótták az 'egyházban kegyességükről és tudományukról ismert .férfiak. A mieink tehát, hogy az emberek lelkiismeretét felvilágosítsák, kénytelenek voltak rámutatni az egyházi hatálom és a világi hatalom közötti különbségre, s azt tanították, hogy Isten parancsolata szerint mind a kettőt vallásos tiszteletben kell tartani és megbecsülni, mint Isteninek ezen la földön legnagyobb jótéteményeit.« 1 7 ( A lelki hatalom: megbízás az evangélium hirdetésére, a szentségek kiszolgáltatására, a bűnbocsánat megadására vagy fenntartására. Mindezt Krisztus megbízása alapján cselekszi a lelki hatalom gyakorlója. Ez a lelki hatalom kizárólagj a hit dolgaira vonatkozik. Ebbe mem lehet beleszólása a világi hatalomnak. »A polgári hatóság nem a lelket védi, hadern a testet és a testi javakat a nyilvánvaló igazságtalanságok ellen, és fegyverrel és testi büntetésekkel tartja féken az embereket. Az evangélium a lelkeket védi istentelen vélemények ellen, az ördög és az örök halál ellen. Az egyházi hatalom megbízása az evangélium tanítására és a szentségek kiszolgáltatására szól. Az ne rontson idegen hatáskörbe, 1 7 Az Ágostai Hitvallás szövegét D. Dr. Prőhle Károly (fordításában közöljük. Győr, 1910.
