Evangélikus Theologia 1947. 7.szám.

† RÉVÉSZ ISTVÁN : Üdvözlégy Mária. (Evangélikus tanítás Máriáról.)

való akarati és szenvedésbeüegyességénél fogva méltó megváltó asszonya az emberiségnek és következetesképpen imindannak a kegyelemnek kiosztója, melyet Jézus nekünk az ö halálával megszerzett.« XV. Benedek pápa »Inter Sodalicia« 1918. c. bullájában kijelenti, »Mikor Fia szenvedett és meghalt, ő is szenvedett és meghalt vele együtt.«, ellene tudott állani anyai jogainak és feláldozta ezt az ö fiát, amennyiben rajta állott. És ebben az értelemben joggal mondhatjuk, hogy ö Jézussal együtt megváltotta az emberisléget. Mária neve ezért : »C o r r e d e m p t o r« azaz: »Társmegváltó«. e) Ezekhez járul még Mária mennybemenetelének »valószínű nézete« is, »melyet vakmerőség nélkül nem lehet tagadni«. Ez ínég nem hittétel, bár ezeréve ábrázolják Mária mennybemenetelét és az egyház erre külön ünnepnapot szentelt. Fia sorra vesszük a Máriára vonatkozó katholikus hittani kijelentéseket, azt látjuk, hogy ezeknek eredete hittudományos, a) Hiláinyzik a bibliai indíték az Istenanya kifejezéshez is. Nem azt mondjuk, hogy eredete ennek a megnevezésnek pogányos

1 gondolatvilágban van, ahol nem ismeretlen az istencsalád. De úgy latijuk, hogy a kifejezés csupán a Krisztusnak kétféle természetéről szóló évszázados hittani vitáknak a terméke. Jézus isteni sz|emíély, tehát Mária isteni személy anyja: Istenanya. b) Bölcseleti eredete van a Mária szeplőtlenségéről vallott katholikus tanításínak is, amennyiben az ő örök szeplőtlenségét és szüzességét tanítják. A szentrás kifejezetten nem állítja ezt, sőt Jézus testvéreiről tud, melyet a katholikus hittudomány tételének megfelelően unokatestvérnek értelmez. Maria eszményítéséhez természetesen az első lépcső, hogy neki ne lett légyen több gyermekje Jézjuson kívül. Ha ez a Mária szűzi házassága az evangélista számára sokat jelentő lett volna, megírta volna. »M't. 1.24— 25;nek olyan értelmezése, hogy József soha sem élt volna együtt Máriával teljes házastársi kötelékben, azért sem valószínű, mivel a késői zsidóságban hiányzik az: a meggyőződés, hogy a szűzi élet miagasabbrendü, mint a házastársi együttélés.« (Karner, Máté ev. magy., 1935. 6. 1.). Ez tehát a keresztyén hit számára nem fontos, sőt Jézus üdvmunkájának (megértésében csak segít, ha Jézusnak testvérei voltak. így az emberiséggel való kapcsolata még teljesebben szemünk előtt áll. Valóban testté lett, testünket és vérünket vette fel. Mária glorifikálása csak az eszményképekben hivő keresztyénség számára fontos, de azok, akik Megváltót keresnék, azok -az eszményekkel már leszámoltak, azokban csalódtak. c) Hasonlóképpen bölcseleti eredete van az angyali üdvözlet katholikus szövegének is »Üdvözlégy Mária malaszttal teljes.« »T'e bűntelen.«. A fordítás a reformátorok szerint nem felel meg az eredetinek. A latin »Ave Maria gratia plena« nem adja vissza a görög eredeti szó értelmét, mely annyit jelent magyarül: »Örülj kegyelembe fogadott.«. Kálvin azt mondja, hogy a