Evangélikus Theologia 1947. 7.szám.
† RÉVÉSZ ISTVÁN : Üdvözlégy Mária. (Evangélikus tanítás Máriáról.)
a korokban hozza meg a maga eredményeit, mikor a keresztyén egyházi theologia nemannyira hittudomány, mint bölcseleti tudomány és idealisztikus elvek hűbérese. II. A Mária-tisztelet másik forrása az egyház hivatalos tanítása az egyházi atyák korától mind a mai napig. Az egyháznak 'azonban mindent a biblia alapján kell tanítania. Ha már most azt tekijntjüik, hogy mit mond Máriáról a szentírás és mit tanít a kathoükus dogmiatika, melynek »tévedhetetlen az ítélete«, eltekintve a lényegbeli összehasonlítástól, azt mondhatjuk, hogy a szentírás nagyon keveset s a hittan sokszorosan sokat tanít róla. Nincs még egy alak, akivel a biblia ilyen mostohán bánna s szerintünk bizonyára nem céltalanul; s ha Máriáról bibliai véleményt akarunk mondani, e pár elbeszélés alapján mondhatjuk azt. Jézusnak anyjához intézett szavaiba sem szabad többet belemagyaráznunk, mint ami azok.nak természetes értelme volt. S nincs még egy alakja a bibliának Jézuson kívül, akiről a kathoükus hittan ilyen bőven rrtegemlékeznék. Minket már pusztán ez a jelenség késztet arra, hogy utánanézzünk a dolognak s úgy látjuk, hogy a Máriára vo natkozó »hittételeknek« és »kegyes nézeteknek« az eredete jórészt hittanbölcseleti, hittudományos. A Mária-tisztelet híttam pillérei: a) Az efezusi zsinat Kr. .u 431-ben kimondja: »Aki nem vallja, hogy valósággal Isten az Immánuel és ezért Isten-anya, theotokos a Sze!nt Szűz, »Ki van közösítve..«. Ezt a tételet a kalcedoni és a III. konstantinápolyi zsinat még megerősítette. b) A 649-ik lateránia zsinat elítél mindenkit, aki nem \ all ja az atyák értelmében, hogy »a mindenkor szeplőtlen Szűz Mária az igét, mint az Igaz Istent mag nélkül a Szentlélektől méhébe fogadta, sértetlenül megszülte és szülése után is épen megőrizte szüzességét.« (IV. Pál pápa, 1555.) c) IX. Pius 1854-ben az Ineffabiüs Deus kezdetű hittani bul Iájáblan kimondotta: »Határozzuk, hogy az a tanítás, melynek értelmében a boldogságos Szűz Mária a mindenható Isten páratlan kegyelméből és kiváltságából ra Krisztus Jézusnak, az emberi nem Megváltójának érdemeire való tekintettel, fogantatásának első pillanatában az eredeti bűnnek minden szennyétől óva maradt, Istentől ki van nyilatkoztatva és ezért minden hívőnek kötelessége azt erősen és állhatatosan vallani.«. d) Szűz Mária hathatós közbenjárásával szent fia megváltó kegyelmeit kijárja a rászorultaknak. Közbenjárói munkájáért hozzá imádkozni kell. »Jézus mint kegyeletes fiú, mindig egészen különös előzékenységgel fogadja anyja közbenjárását.« (Schütz S9.1.). Sőt maga Jézus élni akar Mária közbenjárásával — mondja Szalézi Ferenc —, eszköze Jézusnak, hiszen benne lett emberré. Aquinói Tamás szerint Jézus Mária kérésére erősíti meg a tanítványok hitét a kánai csodával, nélküle üdvösségünk órája s Jézus munkájának kezdete kitolódott volna. Ilyen bölcseleti meggondolások alapján mondotta ki X. Pius pápa »Ad illum diem« 1904. c. bullájában, hogy Mária Jézussal