Evangélikus Theologia 1947. 7.szám.

† RÉVÉSZ ISTVÁN : Üdvözlégy Mária. (Evangélikus tanítás Máriáról.)

folataj s a katholikus igazság győzelmi lobogója. Innen van, hogy az eretnekségek, a protestantizmusig és napjaink 1 acionalizmusáig, ösztönös következetességgel és ádázsággal tépdesik a természetfeletti mezők e legszebb virágát.« (Schütz. 11. 60.). Ezekben a kijelentésekben annak az igazságnak a beismerését látjuk, hogy a Mária-kultusz lényegei tartópillére a katholicizmustnak, melyet sérelem nem érhet az egész épület megrázkódtatása nélkül. A Mária tisztelet bírálata a katholikus hittan bensej;ét is megsebezheti, a megváltásról és inegigazulásról szóló tanítást is. A Máriáról szóló tanítás nem járulék és függelék a katholikus hittanrendszerben, vagy mondjuk úgy: nem a laikusnépszerű hittianba tartozik és állításuk szerint nem is a népi kegyesség találmánya. »Nem dekoratív jelensége a katholicizmusnak s nem finomult lelkek vallási költészete — a keresztyénség vezié're — erőt és lelket inspiráló géniusza.« (Jánosi J.). I. A katholikus mária tisztelet forrása kettős: 1. Szentírásihittiani. 2. valláslélekta'ni, (de lehet egyszerűen: lélektani). Ez utóbbi forrás az idealisztikus erkölcstan területén buzog. E két főforráson kívül még sok apró erecske táplálja különös színű és izü vifz'é'vel a nagy patakot, melynek vízét már nagyon nehéz elemeire bontanunk. A két főforrás vize azonban jól megkülönböztet'h'ető és a továbbiakban erről a kettőről fogunk hallani, elsősorban a másodikról. Mai római katholikus hittudósok állítása szerint is a Máriatiiszteletnek főtáplálója a lélektani forrás. Jánosi szerint »a katholikus ember lelke mélyéből magától értetődő természetességgel folyik a Mária-tisztelet«. (4. lap). Szerinte 1. »A katholikus erkölcsi érzék, amely a legfejlettebb, ösztönösen tisztel mindent, ami m'agasztos és szép. Ezért tiszteli Máriában az erkölcsileg legeszm'ényibb és legtisztább embert« (117.1.); azután 2. a »felsőbbrendű embert«, aki »megosztatlanul Istené«, mert (születése előtt, alatt és után) szűz. (32.1.). Luther, szerinte, »természetes módon foglal állást a^Mária tisztelettel szemben, mert ő magát a szüzességet nem becsüli s papjaitól nem követeli s az ő parasztlázadásának tit'kos rugója: feneketlen -gyűlölet a felsőbbrendű embetf iránt, akivé ő sohasem tudta magát felküzdeni« (32. 1.). 3. A Mária-tiszteletnek alapvetően lényeges mozzanata a Nőtisztelet is. Mária az örök nőiesség teljessége. Ö az igazi segítőtárs. 4. »Mária éltető eszmény is, amennyiben benne nem volt bűnös gerjedelem, lelkében nem volt fájdalmas hasadás, amely megbontja a szellem harmóniáját s helyette küzdelemnek ad Helyet a jobbik és a rosszabbik én között.« »Tota pulchra es Maria«, Teljességgel szép vagy ó Mária. »S a kegyes hívő azért tiszteli rajongásig őt, mert büntelenségével kiemelkedik közülünk.« >?Ea egy positiv lelki tartalom kifejezése, amely nem ajándék többé, hanem az ő személyes szerzett gazdagsága. Szűz Mária azért volt bűntelen, mert heroikus módon tört a magasba« (59.1.). »Bűntelenül tudott ellebegni e vilájg sok szennye fö.iött.« (U. o.)