Evangélikus Theologia 1947. 6.szám.

D. NYGREN ANDERS: Az állam és az egyház.

Az állam és az egyház Irta D. Xygren Anders lundi egyet, tanár. A mai thetflogiai megbeszélések között különösen kimagasló helyet foglal el a keresztyénségnek az államhoz való viszonyáról szóló kérdés. Ennek okát nem nehéz megérteni. Életünkben első tényező lett az állam. Napjainkban gyakran találkozunk az emberrel szemben támasztott totális igényével. Egészen és maradék nélkül követeli az emberit. Igényt tart arra, hogy alakítsa életét, meghatározza világnézetét, stb. Hatalmi igényével végtelenül közel kerül a keresztyénség Iterületéhez. Éppen ezért a keresztyéneknek az államhoz való viszonyáról szóló régi kérdés — amely idők folyamán ismételten nyugtalanító probléma volt — a legutóbbi iidöben roppant élessé lett. Ugyanakkor meg kell állapítani azt is, hogy az evangélikus theologián belül ebben a kérdésben a legnagyobb tisztázatlanság uralkodik. Ezért nem lehet sürgősebb feladat ínnál, minthogy megkeressük az államról szóló keresztyén felfogást. Ez irányú törekvésünkben jó segítséget nyerhetünk, ha figyelünk a ?zóbanforgó problémánál Luther állásfoglalására. O ugyanis ennek különösen nagy figyelmet szentelt és olyan gondolatokat fejtett ki, amelyeknek elvi szempontból útmutató jelentőségük van. A következőkben tehát Luther nézetével foglalkozunk, előbb azonban két megjegyzést bocsátunk előre. H í valaki tanácsot akar kérni Luthertől az áHam kérdésével kapcsolatosan, mindenekelőtt tisztában kell lennie azzal, hogy mit nem lehet várni tőle. Nem várhatunk tőle magunknak valamilyen kidolgozott tanítást az államról. Valami »lutheri államtan« a szó srajáto? értelmében nem létezik. Sőt! még tovább mehetünk cs azt mondhatjuk : Luther nem ismerte a mai értelemben vett .íllamot. ö nem ismerte azt, mintegy^ személytelen rendszert, amely összefűzi az embert és megkötözi a maga formáiban. Amikor Luther a szóbanforgó dologról beszél, ez nála egy egészen más, élő kategóriákban történik. Ö felsőbbségről szól, fejedelmekről, stb. Nála mindennek életteljes, személyes jellege van. Másodszor a bevezetőben azt is hangsúlyozni Keli, hogy Luther nem ugyanolyan módon veti fel a kérdést, amint azt mi szoktuk mostanság tenni. Ö nem csupán a keresztyén embernek államhoz való viszonya után érdeklődik, hanem felveti a sókkal átfogóbb és mélyebb kérdést : Isten és az állam. Mi a magunk részéről sokkal inkább htajlandók vagyunk individuális szemléletre. Mi hajlandók vagyunk arra, hogy .az egyes embereket, az egyes keresztyéneket önálló atomoknak fogjuk fel és úgy kérdezzük; milyen magatartást tanúsítanak az állammal és ar~ak i;jény«'\vl szemben. Luther számára a kérdés jcva' nagyobb éj sokkal átfogóbb perspektívát