Evangélikus Theologia 1947. 6.szám.

D. NYGREN ANDERS: Az állam és az egyház.

-tár fel: a keresztyéneket Isten egy nagy és egységes összefüggésbe állította s ezért a kérdés számára az, hogy mi Istennek a gondolatú ebben a dologban. A kérdés ezért elsősorban nem az: hogyan kell nekünk cselekedni azon összefüggés körülményeiben, amit mi államnak nevezünk, hanem az: hogyan cselekszik Isten velünk ezen összefüggés, által. Ha tehát Luthernek az ,államróL szóló felfogásáról helyes képet akarunk nyerni, mindenekelőtt meg kell ismerkedjünk a két birodalomról: Isten birodalmáról és a világ birodalmáról, a l^jki és a világi hatalmasságról szóló tanításával. Ehhez »a kiindulópontot legjobban Luthernek »A világi felsőbbségről...« (Von weltlicher Obrigkeit, wie weit man ihr Gehorsam schuldig sei, 1523.) szóld munkáji nyújtja. Ádám gyermekeit — mondja itt Luther — és minden embert két részre kell osztani: azokra, akik Isten birodalmába tartoznak,, és azokra, akik a világhoz tartoznak. Isten birodalmába tartoznak -mindazok, akik hisznek Krisztusban! és ő alatta élnek, mert Krisztus az Isten birodalmának királya és ura. Róluk ezt mondja Luther : »Ezeknek az embereknek nincs szükségük valami világi pallosra vagy valami törvényre. És ha az egész világon igkz keresztyének élnének, nem lenne szükség semmiféle fejedelemre, királyra cs uraságra, sem törvényre (mert mit is cselekednének azok vele?), mivelhogy a Szentlélek lakozik a szívükben, aki tanítja őket és. arra sarkalja, hogy semmi igaztalant ne cselekedjenek, hanem mindeneket szeressenek... Éppen ezért lehetetlen, hogy a világi pallosnak és a világi törvénynek valami dolga is akadna a keresztyenek között.« Isten azonban a maga sajátos lelki birodalma mellett felállU tott egy másikat is, nevezetesen a világi birodalmat, a világi hatalmasságot. Ez tulajdonképpen a gonoszokért van. Isten a gonosz világot pallos alá vetette, hogy mérséklődjék a maga gonoszságában, hasonlóan egy láncravert vadállathoz. Isten azért rendelte a felsőbbséget, hogy megszüntesse az erőszakot és az igazságtalanságot a világban, és hogy békét és rendet teremtsen. A világi birodalom létrehívásának oka tehát a bűn. Luther ezt úgy is kifejezi, hogy a világi hatalmasság az »ördög ellen« van. Ez a gondolat legjellemzőbb rá, és különböző összefüggésekben fordul elő. Ez azonban nem csupán a felsőbbségre és annak feladatára -vonatkozik. Luther a mi egész állapotunkat beleszámítja abba a küzdelembe, amely Isten és az ördög között folyik. Isten teremtette 'a világot, és ez csak olyan lehetett, amilyennek Isten teremtette, ném volt szükség sem valami felsőbbségre vagy biróra, sem más különféle világi rendekre. Az ördög azonban most állandóan Js/ten teremtése ellen tör, össze akarván azt zavarni és megsemmisíteni. Ezen támadással szemben védelmül állította fel Istèn a különböző intézményeket (Stand) és rendeket (Ordnung). Felsőbbséget, szülői tekintélyt, tanítókat, valamennyit a gonosszal szemben fal- és bástyaként állította fel. Ez ta tartalma annak *a gyakran visszatérő lutheri kifejezéshek, hogy a'világi intézmények »wider den 'Teufelx, »az ördög ellen« szereztettek és rendeltettek.