Evangélikus Theologia 1947. 5.szám.

Tájékoztató - LESKÓ BÉLA : Fred Linderoth és Sven Norbik: Den Svenska Kyrkan.

\ munkájával is gazdagítsuk az egye­temes evangélikus egyház theologiai munkáját, amelyben hiszem, hogy egyházunknak is megvan a méltó helye. így válh :t egyháza nk theolo­giai munkája is az egymás hitében való épülés áldott eszközévé. V;ijta Vilmos. Könyvismertetés. Fred Linderoth és Sven Norbik: Den svenska kyrkan. 3. kiadás, Stockholm, 1944 4tí7 1. Svenska Kyr­kans Diakonistyrelses Bokförlag ki­adása. Pár évvel eze'ött indult meg Hittu­dományi Karunkon a magyar protes­táns egyháztörténeti tanszék kereté­ben egy olyan vizsgálódás. amely egyszerre több irányben is dolgozva, kereste a megoldást az egyház mai képének megrajzo'ására. Innen szár­mazik ennek az új tudománynak, ame­lyet ott az egyháztörténet. Svédor­szágban pedig a gyakorlati theoiogia melléktudományának tekintenek. — az elnevezése: egyhúzmjz. Ugyanez a törekvés, az egyház mai képének a megrajzolása, törté­netileg változó életének egy ponton való összegezése és rögzítése indította meg a svéd theologiában is azt a munkát, amelynek első tudományos jelentkezése Yn(/i>e Briliotli püspök 1933-ban megje'ent »KyrkokunskaP«*) c. könyve volt. Most ismertetendő könyvünket is ebbe a tudományágba sorozzák be szerzői. Ha az egyház képét akarjuk megrajzolni, mindig tekintettel kell lennünk múltjára is. Természetes és szükséges tehát szerzőink számára, hogy minden egyes ponton világosan és egyszerűen megmutassák a mai ál­lapot előzményeit. Ez a vi.ágosság és egyszerűség talán annak is köszön­hető. hogy a könyv nem lép fel ma­gas igényekkel. Tudományosan jól meggondolt minden sora. de nem tu­dományos használatra, hanem a fe­dőlap szerint »egyháznak, iskolának és otthonnak« Íródott. Az egyház egyszerű, de érdeklődő kívének, a tanítást végző nevelőnek és népfőiskolások kezébe tankönyvnek szánták ismeretanyagul »a svéd egy­Kyrkokun-kap «= egyházismeret. házról, egyházkutatásról, az egyház lényegéről, történetéről, szervezetéről és szolgálatáról.« Célja, hogy meg­ismertesse azt a gazdag egyházi örök­séget, amelyet atyáinktól kaptunk.« Az előszónak ez az utolsó idézett mondata elárulja azt hogy a szerzők milyen különös szeretettel vannak minden régi egyházi, h jgyomány iránt. A könyv következetesen szem előtt tartott álláspontja szerint az egyház ugyanaz, mint a reformáció előtt, csak megtisztult igehirdetésben, szent­ségeiben és tanításában Igyekszik arra, hogy minden olvasó meglássa az egy­ház foíytoiiossigit s azt, hogy a kö­zömbösnek vélt dolgok sincsenek ok nélkül. Igyekszik is megmagya­rázni mindent, a legegyszerűbb szim­bólumoktól a liturgikus színekig, az istentiszteleti rendtől az apostoli successióig. Szeretné, ha mindenki meglátná, hogy ezek a dolgok is mind prédikálnak a maguk módja szerint. Minc'ezekből hamarosan meg lehel látni azt. hogy az ú. n. »magas­egyhazi« (högkyrklig) mozgalom hí­vei s így elvétve abba a hibába is beleesnek, hogy az általuk kívána­tosnak tartott helyzetet tüntetik fel meglevőnek. (Pl. a 158. oldalon az Elevatio« c. kép. — A svéd egyház­ban ugyanis nincs feloldva a refor­máció korabeli határozott tilalom erre vonatkozólag.) Ez a beállítottság azonban nem jelenti azt. mintha el akarnának térni a lutheri hitvallá­sos .alaptól. Csak a valóság érdeké­ben tartjuk fontosnak itt a megjegy­zést. hogy a könyvnek ezt az állás­pontját a mai svéd egyháznak csak egy része képviseli, akik számára el­képzelhetetlen pl. az, hogy a lelkész ne a díszes miseruhájában álljon az oltár elé vagy osszon Úrvacsorát. A hagyományoknak, régi örökségek­nek és művészeteknek szeretele mel­lett elvitathatatlan határtalan egy­házszeretetük. A könyv felépítésében a gyülekezet a kiindulópont, amely gyülekezetben az egyik legerősebb ősi összekötő ka­pocs a templomépítésre való össze­fogás volt. így azután az első hosz­szabb fejezet magával a svéd temp­lommal foglalkozik, bemutatva gaz­dag képanyaggal a fejlődést az egy­szerű fatemplomoktól az uppsalai dó­mig s a legmodernebb templomokig. Gazdag beszámolót kapunk a temp­lom minden tartozékáról és felszere­reléséről is. Egészen külön fejezet tárgyalja az egyházi szimbólumokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom