Evangélikus Theologia 1947. 5.szám.

Dr. FERDINÁND ISTVÁN: Hit és tudás a fakultatív vallásoktatás kérdésében.

% mény — más egyéb hitek valamelyikében? További, már gyakorlati "kérdés: egy hitben-e, vagy egyszerre több hitben? Ha a tudás szempontjából mindegyik hitet egyforma 'értékűnek kell tekintenünk, —• hiszen egyik sem bizonyítható, akkor ebből az következnék közoktatásunk gyakorlatára nézve, hogy az általa nyújtott tudás minden hitbe egyformán és egyszerre ágyaztassék bele. Ez azonban képtelenség volna, már csak azért Is, mert nem ismerünk minden hitet, nem ismerjük a mult hiteit mind és egyforma mértékben, a jövő hiteit meg egyáltalán nem tudjuk kikövetkeztetni előre. De mégha csak a mult és a jelen ismert hiteire szorítkoznánk is, nem volna-e értelmetlen tudásunkat olyan hitbe, hitekbe ágyazni, melyeket közülünk senki, vagy csak elvétve egykettő vall? De ha mindezeken a nehézségeken túljutnánk is szerencsésen, a vallóságban az ilyen közoktatás nyomán olyan szellemi anarchia következnék be — ébredező és még teljesen ki nem fejlett öntudatú ifjúságunkban pedig különösképen —• olyan bábeli zűrzavar állana be, hogy már egymás nyelvét nem értenénk, ami pedig közoktatásunknak nemcsak eredményével, de alapfeltételeivel is ellentétbe jutna: közoktatásunk így önmagát pusztítaná el. Hit és hit között tehát valami módon értékbeli különbséget kell tennünk. Jóllehet a tudás szempontjából ilyen értékbeli különbséget. nem tehetünk, meg kell találnunk azt az elvei, amelyhez mérten az egyik hitet a másikkal szemben nemcsak megkülönböztetjük, de magasabb, sőt legmagasabb értékfokra is helyezzük. Ez az elv pedig — mivel a közoktatás az államnak egyik funkciója •— nem lehet más, mint amely elvre mai államunk felépül és alapozódik : a demokrácia elve. Melyik az a hit, melyet a magyarság többsége vall? Vájjon a keresztyénség-e^ a pozitivizmus, vagy valamely más hit? Ha ezt eldöntöttük, akkor következetesen adódik belőle a gyakorlat számára az a döntés, hogy a közoktatás nyújtotta tudást a többség hitébe* ágyazzuk bele; a nagyobb kisebbség hitébe szintén beleágyazzuk fakultative vagy a: Közoktatás keretein kívül, törvényesen elismeri megengedett intézményekben és közösségekben módot nyújtva erre is. Hogyan állapítható meg azonban, hogy a mai magyarság többsége melyik hitet vallja? A felekezeti statisztikát elfogadva, azt kellene mondanunk, hogy a mai magyarság többségi hite a keresztyénség. Ha azonban nem fogadjuk ei a felekezeti statisztikát azon az indokoltnak mondható alapon, hogy jóllehet ma még kényelmes-) ségből, kényszerűségből, közömbösségből, opportunitásból sokan ei* (Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy az itt következő fejtegetések nyilván nem egyházunk theologiai gondolatait szólaltatják meg a fakultatív hitoktatás kérdésében. Egyházunk theologiai szempontból elsősorban is a keresztség jogán kívánja a kötelező hitoktatást. Cikkünk szerkője itt csak azt gondoltatja végig: mi következnék logikusan abból, ha a tudás, a közoktfafás vagy a többségi elv szempontjait fogadnánk el kiindulásul ebben a kérdésben. Szerk.)