Evangélikus Theologia 1947. 4.szám.
Tájékoztató - DEZSÉRY LÁSZLÓ: Világnézettan.
ajtót. Itt nincs helye az elegáns szemlélődésnek. A passzív szemlélődés tulajdonképen larthatatlan is. Megvalósíthatatlan álláspont. A világnézeti harcban persze nem a politikai síkon kell résztvennünk, de kétségtelenül részt kell vennünk filozófiai síkon. Igenis keresnünk kell a világnézeti igazságot. A keresztyén ember nem vallja azt_ hogy ez a földön auszolut értelemben megtalálható, mert itt rész szerint van bennünk az ismeret. s a prófétálás is. de az utána való vágyódás és törekvés a legembe-, ribb, sőt az egyedül emberi magatartás. Sokan hiszik azt is, hogy a keresztyénség maga világnézet. De végjük mégis komolyan azt hogy nem csak ez, hanem sokkal több ennél. A világnézet csak vetülete, valamiféle megnyilatkozása a keresztyén hitnek. A hit pedig az ember rendezett viszonya Istennel. Itt kell szólnunk arról, hogy az igaz világnézet odáig kell kiteljesedjen, | afial a keresztyénség ált al v vagyis Isten által felvetett örök kérdések felvetődnek. Kezdve attól, hogy: »Ádám hol vagy?« A világnézet persze nem vallás. Es jaj, ha vallássá válik, de nem lehet vallásellenes sem, mert akkor rögtön le is mondott az igazság megközelítésének lehetőségéről is. A filozófia ezt érzi akkor, amikor komoly képviselői követelik a világnézet ine atizikai megalapozását. Metafizikátlan világnézet olyan, mint a fából vaskarika. Mert nézni akar egy világot, amely kinyilatkoztatás nélkül teljességéből éri hetetlen. Legfeljebb figyelhető. De érihetetlen. Megjegyzem azt is, hogy a metafizika tagadása is magától értetődő módon egy válfaja a metafizikának. Nem tudunk fékte'enül hódolni az emberi tudománynak, s benne a filozófiának sem. Valaki nagyon szemléletesen azt mondta az ember tudományáról, vagyis mindarról, amit az ember tudhat, hogy az egy különben egészen szépen felépített ház, amit azonban az emberiség kitart a semmibe. Sem alapja, sem teteje, s a legizgatóbb összefüggései n'ncsenek kiderítve. Nincs a apja, mert még legegzaktabb részleteiben is egyszerűen csak használatba vesz olyan jelenségeket, amelyeke! nem .én. (pl. villamosság, nehézkedés törvénye. stb.) És nincs teleje, mert lényegében véve nem értjük, mit érünk mindezzel? Még az élet értelmét mindez nem adja meg. Sokat tréfálkoznak a hindu regén, amely szerint a földet egy elefánt tartja, amely viszont egy teknősbéka hátán áll. A sor azonbon a regében nem folytatódik lefelé. Min áll a teknősbéka? Ennél bölcsebbet pedig a legképzettebb tudós sem tud mondani. Egy ponton meg kell állanunk, — mondta már Ar.stoteles. Az ember legyen alázatos, — mondja a keresztyénség. Es nincs nagyobb bűn. — ez az alapbűn, — ha az ember bölcsebb akar lenni Istennél. De a világ mégis ágy van adva számunkra, min' a dio. A diót Isten teremtette számunkra, azért hogy megegyük. De nem törte fel. Es senki számára nem töri fel. Nekünk kell feltörnünk. És persze nem minden diót lehet feltörni foggal. vagy puszta kézzel. Szerszám kell hozzá, hogy bele ne törjön a fogunk. A világnézeti diónak pedig (hogy t. i. megérthessük, mivégre is vagyunk ezen a földön,), a feltöréséhez egyetlen eszköz a filozófia. S az is csak akkor, ha felveszi a legmerészebb metafizikai kérdéseket magába, s tusakodik azok megoldásán, vagyis csak akkor, ha beengedi rendszerébe az ismeretlen előtti alázatot. s a kinyilatkoztatást is a világról, az egyetlen kinyilatkoztatást az ember világáról, amit Isten közöl számunkra a Szentírásban és a Szentlélek által. A tömegek »meg tudnak lenni« filozófusok nélkül, de csak egy esetben. ha t. i. valakik mégis elvégzik helyetlük a filozófia munkáját. Jó lenne, ha a filozófusok és a 'filozófiai erőfeszítések iránt épen azok lennének a legtöbb tisztelettel eltelve. akiknek legtöbb okuk lenne a Tilozófia lebecsülésére; — az Istennel kapcsolatot tartó, hívő keresztyéI nek. Mert igaz. hogy ők tudhatnak i legtöbbet a mi gyarló, véges, rész • szerínt való életünkről és lehetőségeinkről. tehát nem fojják tulbe• csülni az emberi munkát önmaga megértése érdekében, de ők fogják mégis legjobban megérteni a filozófia erőfeszítéseit. mint olyanok, akik az életüket felelősségük tudatában akarják élni. A filozófia ugyanis az önnön felelősségét érző ember élsö rendű életműködése. D nzs'}ry Lá rsié.
