Evangélikus Theologia 1947. 4.szám.

Tájékoztató - SCHOLZ LÁSZLÓ : Nygren professzor előadása: Vallástétel az igazságról a világ zűrzavarában.

Nygren professzor előadása: vallástetei az igazságról a világ zűrzavarában. Nygren (ejtsd Nügrén) Anders Theodor Sámuel svéd theologus (szül. 1890.), 1924 óta a rendszeres theologia professzora Lundban. Különösképpen »Eros és agapé« c. munkája tette ismertté az evangélikus theologiában. Külföldi úton jár mostan. Ez év márciusában vártuk öt Magyarországra is. Utja másként alakult, de réménységünk van arra, hogy junius havában mégis ellátogat hazánkba. A soproni hittudományi kar több világhírű skandináv és amerikai püspökkei, vezető-férfiúval együtt " hamarosan díszdoktorai sorába kívánja fogadni. Nemrég kaptuk meg Svájcból Nygrén professzornak egy előadását. me'y az 1948-ban Amsterdamban rendezendő világgyülés egyik tételét dolgozza fel: Vailástéíet az igazságról a világ zűrzavarában. Ennek tartalmát közöljük az alábbiakban. Luther 95 tételének egyike, a 62ik így szól: »Az egyház igazi kincse az Isten dicsőségének és kegyelminek szent evangéliuma.« Ez az evangélikus egyház vezércsillaga. Ez az az igazság, melyről vallást kell tennünk a zűrzavarba süilyedt világban.. I. Aß evangélium, me.'i/ Istennek a KrtsziwSban való müvéről szól. A mi nemzedékünk átélte: miként megy tönkre az Istentől elfordult emberiség. Eb'ae a bűnös emberiségbe mindnyájan beletartozunk mi is. De nemcsak ebbe hanem bele.artozunk mint Krisztus tagjai, az eljövendő világba is a hit által. Az evangélium híradás Istennek arról a müvéről, melyet Jézus Krsztusban cselekedett. Totálisan újat hozott vele a világba. Ennek hirdetése tette elevennné az Újszövetség és a reformáció igehirdetését. Hogy a keresztyén igehirdetés ma erötelen, annak oka a szekularizáció; csak ez a j<eien ivaló világ realitás az emberek számára. A jövendő világgal nem vetnek ma számot és ebből kettő következik: egyrészt a keresztyén igehirdetés megüresitése. másrészt az, hogy a világi életet olyannak tekintik, mint amelyhez Istennek semmi köze. Eze,n a hamis alapon elferdültek a világi életről való lutheri felfogásnak egyes vonásai is. Ilyen elferdülés pl. a világi élet öntörvényszerüségéről szóló teória, vagy a szekularizált hivatás-gondolat,, vagy a Teremtő Isten »rendjeinek« hamis magyarázata, vagy éppen Luthernek! a két birodalomról szóló tanítása. mintha bizony az az állam öndicsőségét szentesítené. A reformáció tanítása szerint Isten a Krisztusban valósággal belenyúlt az emberi életbe. Az evangélikus egyháznak ma feladata ezt újra hirdetni a szekularizáció által megzavarodott világban. II. Az ige, a szentségek, az egyház. A.) Az ige. Az egyház igehirdetésének egyetlen normája a szentírás. A teljes szentírás Krisztusról tanúskodik. De úgy, hogy ez a tanúság maga is Isafen müve, folytatása Isten alapvető müvének, melyet a Krisztusbeçn cselekedett. Ha tehát az ige hirdettetik, akkor Isten az ő müvét viszi bennünk végbe. Az evangélikus egyház mindig őrködött a »tiszta tanítás« felett. Nem intellektuális okból, hanem azért, mert az evangélium számunkra valóban jelentős üzenet és ügyelnünk kell arra. hogy meg ne rontsuk. Ezért oly fontos az írás helyes magyarázata. Mi valliuk az írás egységét és világosságát (perspicuitas scripturae). Az i_gének egyszerű és világos értelmét keressük. A szentírás saját magát magyarázza, (scriptura scripturae interpres). Voltak, akik valami mélyebb értelmet kerestek és a Lé'ekre hivatkoztak igazolásul. Csakhogy éppen abban az üzenetben. mely az igéből szól. találkozhatunk a Lélekkel! Az a Lélek, mely az ige mellett van és nem az igén nyugszik, nem is az Isten Lelke. Isten igéje két alakban lép elénk : a törvényben és az evangéliumban. Az egyház igazi kincse az evangélium. Az egyház sajátos feladata az evangélium hirdetése, vagyis a Krisztus országáról, a bünbocsánatról, szóló híradás. Az evangélium hitet követel, hittel kell fogadnunk. De mihelyt belép ebbe a bűnös világba, számtalan hitetlenségbe ütközik. A keresztyéneknél is.