Evangélikus Theologia 1947. 4.szám.

Tájékoztató - DEZSÉRY LÁSZLÓ: Világnézettan.

hasonlóságának és különbözőségének elemzése közben eljutunk az utolsó különbözőséghez. A másik kínálkozó út pedig a logikai út: konstruálni kell az alapvető fogalmakat deduk­tív u ton, vagyis keresni a böloeleti rend­szerek plméletilfe lehetséges őselemeit. Trendelenburg ezt az útat választja, histee'rt ő a KIX. sz. elején, a speku­láció korszakában él. Azt vallja, hogy a fogalom szükségképeni viszonyban áll a léttel. Az ősi fogalmi ellentétek is tehát az emberi létben vannak megalapozva. S mivel a létünk maga polárisán ellentétes formában épült fel, azért megállapítja, hogy egyet­len ilyen a (létünkben gyöke ezö sark­pontosan' ellentétes gondo.atpárt kell felvennünk, ez pedig az anyagnak és a szellemnek ellentétpárja, mivel létünk legmélyebb mivolta a vak erő, (anyag) és a tiszta gondolat (szel­iem) feszültségében mutatkozik. Ez az ellentétpár pedig szerinte nem­csak az emberi létnek, de az összes lehetséges bölcseleti rendszereknek is alapellentéle. Eszerint három lehet­séges iendszer-kombináció lehetséges a világnézetek területén: 1. Demokritosi filozófiák: a gon- 1 dolkodó a vak erőnek adja az első­séget. (anyage'vü filozófiák.) 2. Platói filozófiák: a gondolkodó a szellemnek adja az elsőség«t. (ide­alista filozófiák.) 3. Spinozista filozófiák: a gondol­kodó a két el enté et egy harmadik, felsőbb egységben azonosítja, (misz­tikus filozofiák.* A harmadik típus­ban mindig bizonyos túlsúly alakul ki az első, vagy a második tipus le!é, mert a létellentét sohasem egyeztethető egészen össze. Trendelenburg tehát ezzel az év­ezredes világnézeti harc belső okát az erő és gondolat, az anyag és szel­lem ellentétpárjában jelöli meg. Wilhelm Dilthey azonban az a gondolkodó, aki a kérdés egész problematikáját először ragadja meg igazi élességgel. »Ge­sammelte Schriften« 1924. c. mun­kájának különösen V. kötete (»Die Geistige Welt. Einlei ung in d e Phi­losophie des Lebens«) áll előttünk ebből a szempontból, ö szerzi a tu­dományszak nevét is; Weltanschau­ungslehre, világnézettan. A szüksé­ges szellemtudományos módszer ke­resése közben megállapítja, hogy lo­gikával nem 4ehet eldönteni a világ­nézeti harcot. A racionális filozófiá­val szemben szkeptikus Szerinte a világnézetek mögött a rends;e ek al­kotóinak az élethez vaió viszonyu­lásai rejlenek. Tehát nem a meta­fizikából, de a történekemből ke'.l ki­indulni. Ö már a hisztorizmus kor­szakában él. Milyen erők hozták létre a böl­cselettöríénet által felmutatott vi­lágnézeti csoportokat? Hangoztatja, hogy az egyes bölcselők egyéni adott­sáfga^ s azok az irracionális tényezők, mint pl. a korszellem, nemzeti szel­lem, egyéniség, önkény, stb. mind számba jönnek. S különösen számol­ni kell a »Kern der Person*, va^y »Kern der Menschennatur« szerepé­vel, mely a személyiség mélyéből su­gárzik. A fő világnézetalakitó té­nyező szerinte »pszichikai egészünk struktúrája«. A filozófiai nagy vál­tozások az emberiség életérzetének najy változásai. Egy viiágnézet fel­építésének értelme olyan gondolati összefüggések foglalata, melynek mé­lyén egy világkép van. Ebből a vi­lágképből kiindulva vetették fel a világ jelentésének és érie mének kér­dését s erre támaszkodva alkották meg életünk számára az eszméket, a legfőbb e'veke". Tehát Dilthey szerint a filozófia a filozofáló egyénből ered. Három alaptípust jelöl meg: 1. Materializmus, s ennek termé­szetes fejlődé­e a pozitivizmus. 2. Objektiv idealizmus, (stoa. Sci­noza, Leibnitz. Shaftesbury. Gcethe Schelling, Hegel.) 3. Szabadság idealizmusa. (Platon, a görög-római életbölcselet, a ke­resztyénség filozófiája, Kant. Fichte. Carlyle,) 1. Minden bölcselkedés a termé­szet tanulmányozá ából indul ki, mert itt találunk törvényszerű rendet. Itt pedig a kauzalitás törvényei uralkod­nak. Ha áz okság elvének egyoldalú szerepet juttatunk, s kizárjuk a cél és érték fogalmát, akkor kapjuk a materialista tipust. 2. Ha az okság elvéhez ragaszko­dó racionális túlsúly helyett a gon­dolkodóban az érzelem jut előtérbe,, akkor alakul ki az objektív idealiz­mus. Fő problémája, hogy mi az élet értéke? A valóság nem más, mint a belső élet kifejezése. 3. Ha pedig az akarat az elhatá­rozó jelentőségű, akkor jön létre a szabadság idealizmu-a. Ebben a szel­lem független az anyagtól, sőt uralja

Next

/
Oldalképek
Tartalom