Evangélikus Theologia 1947. 4.szám.

Tájékoztató - DEZSÉRY LÁSZLÓ: Világnézettan.

azt. és transzcendálja. kivetíti a világmindenségbe. Itt képződnek o'.yan fogalmai, mint személyiség. Isten személyisége, stb. Karl Gross ugvpncsak önállóan műveli tovább a Trende'enburg által felvetett problémát. »Der Aufbau der systeme < c. munkája 1924-ben jelent meg. Elődjéhez hasonlóan az ontologiailag adott ellen étpárokban keresi a ví'ágnézettípusok legmélyebben fekvő okát. Ezt meglátva azt keresi, hogy lesz ebből az ellentétpárból a filozófus munkája közben egy újabb tipusa a világnézetnek? Megfigyeli azt, hogy a filozófusban munkája közben tulajdonképen két rendszer építő erő működik: egyik, hogy igyekszik felállítani ezeket az ellentétpárokat, másik, hogy igyekszik ezt az ellentétet felolda/zi. A feszültség feloldásának mikéntjében van a filozófusnak, s ezen keresztül a világnézetnek tipusa. Három ilyen típust figyel meg: 1. Radikális feloldás tipusa. A filozófus az ellentétkettősség egyik tagját radikálisan, teljesen kikapcsolja, s a másikat elégnek tartja a valóság megragadásához. Ebből a radikálizmusbol születik a spiritualizmus és a materializmus is.. 2. Interponáló, közbeiktató feloldás tipusa. Az ellentétpár közé beiktat egy áthidaló belső tagot, mely a végle'.ek közti szakadékot áthidalja. Idetartoznak szerinte a legtermékenyebb filozófiák. A plátói is. 3. Monisztikus feloldás tipusa. Az ellentétpár mindkét tagját fenntartja, de megjelöl fe'ettük egy magasabban álló egységet, amelybe.. ezek egyesülhetnek, (pl. Spinoza egyetlen Substanciája.) Tehát mig Trendelenburg és Dilthey inkább a filozófia tartalmából, addig Gross inkább a filozofáló egyén gondolkodási módszeréből akarja megalkotni a világnézetek típusait. Karl Jaspers a világnézettan lélektani problematikáját tárja fel.. Erősen Hegel metafizikájának hatása alatt ál. Hangsúlyozza, hogy ő a témát lélektani szempontból akarja megközelíteni, anélkül azonban, hogy lekötné magát ama nézet mellett, amely szerint a világnézettannak csak lélektani oldala van. Három tényezőt vesz figye'embe, s ezek irányában végzi kutatásait. (Psychologie der Weltanschauungen. 1925) 1. Alanyi szempontból milyen a filozófus beállítottsága? (Einstellung) 2. A tárgy oldaláról tekintve veszi azt a hatáb'a^ amely a világképekben jut kifejezésre. (Weltbilden) 3. Tekintetbe veszi a szellemi életet. (Geistesleben.) Ennek a három világnézetet alakító tényezőnek a típusait kutatja és állítja fel Jaspers. 1. Milyen típusai lehetnek a beállítottságnak, mely a világnézetet alakító filozófus személyéből ered? Lehet valaki tárgyi beállítottságú. Magát alárendeli a gondolkodás tárgyának, s azt cíe'e .vően vajy elelmélkedve, vagy rajongva akarja szolgálni. Lehet valaki cnrragára visszahajló (Selbstreflektierend) beállítottságú is. Ezen be'ül is lehet cselekvő, vagy aszkéta típus. Es lehet valaki misztikus beállítottságú. 2. A világnézetet alakítja az a világkép is, ami tárgyi módon él az emberben. A világképen Jaspers azt általános világképet érti, ami tárgyi eredetű és benne 'él a lélek mélyen az emberben. Típusai: a) érzékelhető, térbeli világkép. Olyanoké, akik mindent mechanikus, képszerű módon, vagy hisztorikusan, vag/ teihnikai módon, vagy mithikusan látnak, b) Lelki-kulturális világkép. Ezek alakító tényezői a kulturák és az emberi személyiség. Egyoldalú megjelenései a hisztorizmus és a p,szycho.ogizmus. c^ » Metafizikai világkép. Olyanoké, akik nem maradnak meg a konkrét szemléletnél, mint az első két tipus képviseioi, hanem az abszolutumra. a totalitásra, az egészre, a végső módon érvényesre törnek. Ezek típusai is osztályokba sorolhatók, aszerint hogy az ember hol találja meg helyét az abszolutumban? Lehetnek csak evilágot valló vagy a túlvilágot is elfogadó tipusok. (mythologikusak. démonikusak. filozófikusak.) b. Világnézetek megítélésénél tekintetbe veendő harmadik tényezőn, a szellemi élet tényezőjén pedip Jaspers azokat az erőket érti, amelyek az első két tényezőt, a személyes beállítottságot és a filozófus tárgyi világképét egybefoglalják, s ezeket elvontságukból kimozdítják a filozófusban, benne dinnamikussá, személyesig a filozufus személyét mozgató belső erővé, életelwé teszik. De Jaspers figyel ezen a három világnézetalakító tényezőn kívül még