Evangélikus Theologia 1947. 3.szám.
Dr. WICZIÁN DEZSŐ: Melanchthon Fülöp.
Hamarosan beletörődött a házas életbe. Családi élete békés, harmonikus volt. Gyermekeivel odaadó szeretettel foglalkozott. Gyakran találták őt könyveibe elmerülten, de szabad kezével akkor is a bölcsőt ringatta. Felesége néhány évvel megelőzte őt a halálban. Szerette a társaságot, különösen szorosabb barátainak a körét, akiknek kiönthette lelkének minden búját, fájdalmát. S amint ő maga is gyakran volt Luther asztalának vendége, az ő háza és családi otthona is mindenkor nyitva állott jóbarátok és tanítványok előtt egyaránt. Az ő asztalánál is gyakran folytak vidám és komoly beszélgetések az élet, az egyház és a tudományok legkülönfélébb kérdéseiről. Tisztelő tanítványai ezek közül a beszélgetések közül is sokat megörökítettek. Némelykor valóságos nemzetközi társaság gyűlt össze Melanchthon házában, tíz nyelven is folyt a beszélgetés, magyarul is. Illő ezért, hogy röviden megemlékezzünk még Melanchthonnak a magyarokhoz való viszonyáról is. Természetes, hogy a külföldi diákokat, így a magyarokat is, elsősorban Luther vonzotta Wittenbergbe. Ott azonban Melanchthonnak is tanítványai lettek. Mivel pedig a tősgyökeres magyar 'fiúk a német nyelvet akkor is nehezen sajátították él, az itthoni iskolákban viszont megtanultak latinul, ezért sokan könnyebben találták meg a lelki-szellemi kapcsolatot a humanista műveltségű Melanchthonnal, mint az ízig-vérig német gondolkodású Lutherral. Melanchthon haláláig majdnem 450 magyarországi származású hallgató iratkozott be a -wittenbergi egyetemre s ezek legnagyobb része Melanchthon tanítványának is tekinthető. A magyar reformáció legismertebb egyéniségei jórészt Melanchthon tanítványai, sőt leginkább az ő szellemében végezték itthoni munkájukat. A humanista Sylvester János éppen úgy, mint a harcos lelkületű Dévai Biró Mátyás, Ozorai Imre és Gálszécsi István, Batizi András, Gyalui Torda "Zsigmond, Heltai Gáspár, vagy a helvét irány későbbi határozott képviselői: Szegedi Kis István és Méliusz Juhász Pé.er. Melanchthon hozzá ragaszkodó magyarországi tanítványaival is levelezett, magyar főurak pártfogását kérte részükre, városok tanácsainak írt ajánló leveleket. Melegen érdeklődött a magyarországi .egyházi és politikai állapotok felől; a török pusztítása az ő lelkét is fájdalommal töltötte el, — de ugyanakkor vígásztalt bátorított, a jobb jövőbe vetett reménységét hirdette. Melanchthon szellemének legteljesebb képviselője Magyarországon Stockei Lénárd volt. Bártfán egészen a Melanchthon rendszeréhez igazodó ,iskolát teremtett; az Öivárosi Hitvallást pedig az Ágotái Hitvallás nyoGnán fogalmazta meg. így hát mi magvarok közvetlenül is Vészesültünk Melanchthon munkájának áldásaiban*, méltó hát, hogy már ezért is hálás kegyelettel ápoljuk emlékét. f * * Bővebben 1. Stromp László: Magyarország és Melanchthon. ösvény, 1917—1920. — Wicsidn Dezső: Me'an htcn és Magyarország. Harangszó, 1947.