Evangélikus Theologia 1947. 3.szám.

Dr. WICZIÁN DEZSŐ: Melanchthon Fülöp.

Hamarosan beletörődött a házas életbe. Családi élete békés, harmonikus volt. Gyermekeivel odaadó szeretettel foglalkozott. Gyak­ran találták őt könyveibe elmerülten, de szabad kezével akkor is a bölcsőt ringatta. Felesége néhány évvel megelőzte őt a halálban. Szerette a társaságot, különösen szorosabb barátainak a kö­rét, akiknek kiönthette lelkének minden búját, fájdalmát. S amint ő maga is gyakran volt Luther asztalának vendége, az ő háza és családi otthona is mindenkor nyitva állott jóbarátok és tanítványok előtt egyaránt. Az ő asztalánál is gyakran folytak vidám és ko­moly beszélgetések az élet, az egyház és a tudományok legkü­lönfélébb kérdéseiről. Tisztelő tanítványai ezek közül a beszélgeté­sek közül is sokat megörökítettek. Némelykor valóságos nemzetközi társaság gyűlt össze Melanch­thon házában, tíz nyelven is folyt a beszélgetés, magyarul is. Illő ezért, hogy röviden megemlékezzünk még Melanchthonnak a ma­gyarokhoz való viszonyáról is. Természetes, hogy a külföldi diákokat, így a magyarokat is, elsősorban Luther vonzotta Wittenbergbe. Ott azonban Melanchthon­nak is tanítványai lettek. Mivel pedig a tősgyökeres magyar 'fiúk a német nyelvet akkor is nehezen sajátították él, az itthoni iskolák­ban viszont megtanultak latinul, ezért sokan könnyebben találták meg a lelki-szellemi kapcsolatot a humanista műveltségű Melanch­thonnal, mint az ízig-vérig német gondolkodású Lutherral. Me­lanchthon haláláig majdnem 450 magyarországi származású hall­gató iratkozott be a -wittenbergi egyetemre s ezek legnagyobb ré­sze Melanchthon tanítványának is tekinthető. A magyar reformá­ció legismertebb egyéniségei jórészt Melanchthon tanítványai, sőt leginkább az ő szellemében végezték itthoni munkájukat. A hu­manista Sylvester János éppen úgy, mint a harcos lelkületű Dévai Biró Mátyás, Ozorai Imre és Gálszécsi István, Batizi András, Gyalui Torda "Zsigmond, Heltai Gáspár, vagy a helvét irány későbbi ha­tározott képviselői: Szegedi Kis István és Méliusz Juhász Pé.er. Me­lanchthon hozzá ragaszkodó magyarországi tanítványaival is leve­lezett, magyar főurak pártfogását kérte részükre, városok tanácsai­nak írt ajánló leveleket. Melegen érdeklődött a magyarországi .egy­házi és politikai állapotok felől; a török pusztítása az ő lelkét is fájdalommal töltötte el, — de ugyanakkor vígásztalt bátorí­tott, a jobb jövőbe vetett reménységét hirdette. Melanchthon szel­lemének legteljesebb képviselője Magyarországon Stockei Lénárd volt. Bártfán egészen a Melanchthon rendszeréhez igazodó ,iskolát teremtett; az Öivárosi Hitvallást pedig az Ágotái Hitvallás nyo­Gnán fogalmazta meg. így hát mi magvarok közvetlenül is Vé­szesültünk Melanchthon munkájának áldásaiban*, méltó hát, hogy már ezért is hálás kegyelettel ápoljuk emlékét. f * * Bővebben 1. Stromp László: Magyarország és Melanchthon. ösvény, 1917—1920. — Wicsidn Dezső: Me'an htcn és Magyarország. Harangszó, 1947.

Next

/
Oldalképek
Tartalom