Evangélikus Theologia 1947. 3.szám.
Dr. KARNER KÁROLY: Jézus az élet kenyere.
eledelt, melyet »az Embernek Fia ad« s ez azt jelenti, hogy »ajándékoz«. Ezt az ajándékot csak a mennyből alászállott (v. ö. 3, 13) Emberfia adhatja, az, akit az »Atya, az Isten a saját bélyegével pecsételt meg«. Öt az Atya úgy küldötte e], hogy nemcsak felhatalmazást adott neki az élet adására (v. ö. 5, 21), hanem mintefgy a "hitelesítés igazolását tanúsító bélyeggel is megjelölte őt s ezzel meg is szentelte, felavatta őt küldetésére. A hitelesítő bélyeg azok a cselekedetek, melyeket az Atya ad neki (v. ö. 5, 36), azok a »jelek«, melyek isten' dicsőségét tanúsítják (v. ö. 2, 11). 28 A galileabelik szívesen »munkálnák«, azaz szereznék meg» űz Isten müveit.« Ez a szokatlan kifejezés első sorban azt jelöli meg, amit Isten maga mint a saját művét visz véghez, de jelenti azután azt is, ami mint »mű«, mint teljesített feladat és véghez vitt munka Istennek kedves. A galileabelik szívesen véghezvihnék a szükséges cselekedeteket »megdolgoznának« azért, hogy Isten vé^ghez \igye bennük a maga csodálatos műveit és ily módon ők maguk is 29 oly módon cselekednének, hogy Isten előtt kedvesekké lennének. Emberi elszántságból, szorgalomból, sőt a legodaadóbb vallásosságból és rajongásból sem születik meg azonban ez Istennek tetsző »mű«, legyen az akár erkölcsi cselekményeknek a sorozata, akár istentiszteleti cselekmények (imádságok stb.) szakadatlan láncolata. »Istennek a müve« (Jézus szándékkal használ az előző vers többesszáma után itt egyes számot), vagyis az, amit Isten véghez visz az emberen s amit tőle követel, az, »hogy higgyen abban, akii ö küldött el. Ebben a hitben nyeri el az ember az Ember Fia ajándékát, az életet. 30 Jézus feleletéből a galileabeliek azonnal megértik, hogy Jézus .31 maga az Isten küldötte s önmaga iránt követel hitet. Ezért »jeltt< követelnek tőle, hogy azt látva, higgyenek benne. A zsidó gondolkodás számára természetes követelésnek látszik, hogy a mes-* siás is éppen úgy jellel igazolja a maga küldetését, mint a próféta. A zsidó írástudomány ezért igyekezett! az Ószövetség segítségével megállapítani a messiási üdvkör jeleit. Az Irásblan megígéri jelekről olvasható mintegy le, hogy mennyire ha'adt előre Isten órájának a mutatója. A messiási kor ismertető ielei közé tartozik a zsidó irástudomány szerint, hogy meg fognak ismétlődni azok a jelek, melyek az »első szabadítás«, t. i. a Mózes által véghezvitt szabadítás idején történték. így várták azt is, hogy a messiási üdvkorban ismét manna, mennyei eledel (v. ö. II. Móz. 16) száll majd alá a mennyből. Erre utalnak a gelileabeliek, amikor Jézustól jelet követelnek s kérdezik tőle, mintegy saját szavait idézve, hogv »mit munkál«, azaz milyen Istennek kedves művet visz véghez. 6, 32—65: Jézus az élet kenyere. A. galileabeliek jelkívánása indítjja el azt a hosszú vitabeszédet, amelynek központi fogalma az »élet kenyere«, témája pedig, hogy az élet kenyere Jézusban szállt alá. Ezt mondják meg a 32 35 versek. Ezek alkotják az egész fejezet gerincét és mutatják
