Evangélikus Theologia 1947. 3.szám.

Dr. NAGY GYULA: Simul iustus et peccator.

ságában, az új éleiben járás a iustificatio után. Mi történik az emberrel, mi az ember állapota hát a iustificatio alatt? Biinös-e még v

agy új ember-e már? Vagy egyik sem? Megüresedett multszázadvégi theologiánk ázt felelte: bűnös. A római katholikus theologia azt feleli: új ember. S a reformátori thciologia azt feleli: egyik sem magában, hanem mindkettő egyszerre! Simul iustus et peccator. Lássuk e feleleteket egyenként! 1. A római katholikus theologia álláspontját a Tridentinum határolja körül. A iustificatio az ember belső átváltozása, átalakulása.

8 »A belső embernek mind megszentelődése, mind pedig megújulása a kegyelemnek és az adományoknak akarati elfogadása által; ezen a réven az emberi igazság nélkül valóból igazzá lesz.«

4 A bűnösből lett igaz megelőzőleg is érdemessé tette már magát, kooperált Isten segítő kegyelmével."' Ezután most már maga cselekszi a jót, növekszik az igazságban és amennyire ajándékba kapja, ugyanannyira ki is círdemli majd az örök életet.

6 A római katholikus egyház theologiája szerint tehát a mggiga/ulás primér módon az emberben végbemenő történés. »Helye,« iaz ember : folyamat, amely a bensőnkben játszódik le. Lényege a bűnös saihsztancionális átalakulása. Kezdetén a peccator áll, alatta a pec• uor a segítő isteni kegyelem hatására és a szándékos akarati kooperáció segítségével lassanként átformálódik; a folyamat végén pedig előttünk áll a valóságos iustus, a lényege szerint igaz ember. A Tridentinum is beszél ugyan a kegyelemről, amely nélkül a megigazulás — a belső átváltozás — nem jöhet létre. De ez a kegyelem egyfelől dologi természetű, Istennek az emberbe »átfolyó« adománya; másfel')! nem egyedül és önmagában hat, hanem a megigazulás előtt, alatt és után is az emberi akarat kooperációjának kiegészítésére szorul. A Tridentinumban kikristályosodott látásmód számára ezek szerint a iustificatio középpontjában az ember áll. A lényeges az, ami a 7 emberrel történik. S ami a lényeges, az ember közre működésével is történik. A római katholikus egyház tanítása szerint a megigazult: • Translat a ab eo statu, in quo homo nascitur filius primi Adae, in statum gratiae. Trid. Sess. VI. cap. 4. , A megigazulás két lényeges mozzanatát a megtisztulás és a belső átváltozás adják meg. Kait, Bibi. Reallexikon II. 492, I. 4 et sanctificatio et renovatio interioris hominis per voluntariam suseeptionem gratiae et donorum, und? homo ex iniusto fit iustus. Sess. VI. cap. 7. 5 eidem gratiae libéré assentiendo et cooperando. Sess. VI. c. 5. * Ciescunt atque mag:s ,'us i icantur. Sôîs. V-. c. 10 V. ö még í:«;s. VI. c. 16. és Canon 32.