Evangélikus Theologia 1947. 2.szám.
GRŰNVALSZKY KÁROLY: A feloldozás.
az Evangélikus Theologiát szellemileg állandóan jól meg tudjuk tölteni és árra is, hogy nemzedékünk theologiai, problémáit a magunk számára megoldjuk és nem hagyjuk szomorú örökségül utódainkra. Igen, eredményig) kell eljutnunk ! Ha pl. most felvetettük la feloldozás kérdését, iákkor ezt belátható időn belül odáig kell vinnünk, hogy úrvacsorai liturgiánkban helyessebben történjék a feloklozás, mint eddig. A továbbképzés ne vitaalkalom legyen, hanem konszenzus létrehozója 1 és szilárd eredmények kovácsolója. Az igazságot kell keresnünk és arra törekednünk, hogy az igazság közelében a. Különféle theologiai iskolák képviselői egymáshoz is közelebb iussanak. Mindezt nem erőszakkal, csak a meggyőzés fegy\'eréveh És méginkább az egymástól való tanulás készsége által, íme, a továbbképzésünk célja nagy nevelői feladatokat is ró ránk! Eddig jórészt sízel le mi feladatainkról szólottunk. De már a gócpontok megalakításának szükségénél szólhattunk volna bizonyos szervezeti feladatainkról is. És még egy harmadikról is szót kellene ejtenünk: anyag' feladatainkról. Ezekre most részletesebben pem térhetünk ki. De világos, hogy szellemi feladatainkkal egyidejűleg ezeket a szervezési és anyagi kérdéseinket is jól meg kell ïorgatnunk elménkben, különben ezeken bukhatunk meg. Most mégis legyen elég ennyi. Szemünket pedig szegezzük a sarkcsillagra! Elérhetetlen messze látszódik a célunk, de fénvt vet utunkra, irányít, feladatokat szab elénk és erőnk megfeszítésére biztat. Scholz László. A feloldozás (Folyt, és véga.) Utolsó kérdésünk a köz gyónás és feloldozás liturgiába iartozandóságának a kérdése. Pontosabban ez a kérdés így hangzik: beletar tozhatik-e a közgyónás és feloldozás a liturgiába? Tegyük fel, hogy egy lijabb liturgiái reform igazat ad Jánossy Lajosnak és megvalósítja a verbum et sacramentum egységén felépülő istentiszteleti rende-t. Mi lesz akkor? Helyet kaphat-e ebben a liturgiában a közgyónás és feloldozás? Nem, mert Jánoss3 r (szerint a közgyónás és f eloldozás — azon kívül, hogy református hatásra került bele az istentiszteletünk rendjébe — megszünteti az Úrvacsora szentségének liturgikus jelentőségét, ha beleillesztetik a liturgiába. 6 9 — De tegyük fel, hogy áz újabb liturgiái reform semmit sem változtatna] a mai renden; meghagyná külön a .prédikációs istentiszteletet és a gyónással, feloldozássaí egybekötött úrvacsorai istentiszteteletet is. Azonkívül, hogy helytelenítené az egészet, mit. szólna külön az utóbbihoz Jánossy Lajos? Bizonyára ezt is helyte6 9 Dr. Jánossy Lajos: Liturgika. (sokszorosított egvetemi jegyzet 1934/35.) 48. 1.