Evangélikus Theologia 1947. 2.szám.

MOLNÁR RUDOLF: ökuménikus mozgalom es a finn egyház.

déssel. A Herättäjä c. Turkuban megjelenő egyházi lap 1919. évfolyamának egyik számában azt írja, hogy a keresztyénség jelenlegi legnagyobb veszélyét éppen ebben az egységre való törekvésben látja; mert nem hangsúlyozzák a keresztyén - hit világfelettisége mellett annak világellenességét is. Márpedig, ahol a keresztyén hit valóságos, állandó lényegét háttérbe szorítják, vagy egyenesen tagadják, ott eltűnik a keresztyénségbői a menynyei erő, — Már itt megfigyelhetjük, első akkordját annak a nemsokára bekövetkező nagy harcnak, melyet a svéd egyházi irányzat ellen intézett a finn érsek Ugyanebben az esztendőben, tehát 1919-ben az Amerikában készülő nagy keresztyén világkonferencia elnökétől, a ch'ikagói püspöktől, Anderssontól egy meghívót kapott Johansson. Az érsek válasza a legudvariasabb formában, de határozottan elutasító volt Válaszában arról szólt, liogy a most megrendezendő világkongresszuson a felmerülő és kiáltó, valamint mélyreható ellentéteket el akarják kendőzni. Ezeket mondja: „Az egyház belső egysége mellett a külső egység is be fog következni, de addig az egyháznak sok megpróbáltatást kell kiállania és egy mélységes belső megtisztulásnak kell bekövetkeznie." Nem nehéz megfigyelni, hogy Johansson itt az igazi egyháznak, a Krisztus testének egységéről és annak eschatológiai megpróbáltatásairól beszél. A stokholmi konferencia előkészületeinek idején, Johansson több cikket írt a konferencia ellen. Elöljáróban csak a címeket említem: Tévutakon, A hitben és Isten Fiának ismeretében való egység, Ne legyen részed idegen bűnökben, és Az utolsó időkben.. Hogy mégis lássuk Johanssonnak merev álláspontját, szolgáljanak bizonyítékul a következőkben összegyűjtött citátumok: „Minden egyetemes keresztyén konferencia föladata az, hogy a keresztyén hit és az Isten Fiának ismerete előbbrejusson. Ha az egyetemes konferencia programmjából hiányzik ez a célkitűzés akkor annak nincs joga ezer és ezer munkást hivatalos és fontos feladataitól és munkájából olyan foglalatosságra csábítani, melv teljesen idegen a keresztyén hit lényegétől." „A ©tokholmi konferencia „life and work" progranunja, melyekben a hitvallási kérdéseket tudatosan és megfontoltan háttérbe szorították, arra irányult, hogy a világháború által megtépázott keresztyénséget új szeretetben eggyé forrasszák." Johansson számára ez azt jelentette, hogy a konferencia az emberiség gazdasági és politikai kérdéseivel akar foglalkozni és ezeket a kérdésletkef Jézus útmutatása szerint akarja rendeztni, hogy itt békességet hozzon létre. „Ez a programm azért nem vezethet jó eredményre, mert a világ meg javulásáról való ábránd vagy remény biblia-ellenes." Itt Johansson M t. 24, 7. 9. és 24-re utal. „JL>e a programm azért