Evangélikus Őrálló, 1919 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1919-03-08 / 10. szám

1919 erkölcsi javait munkáló tényezők munkájába eoipso meg lehet a beleszólása. Ha nem is olyan mértékben, mint eddig. De ne is legyen qualitas és qualitas tekin­tetében olyan, mint eddig. Szoeiálista állam vagyunk. Teljes demokra­tikus alapon. De éppen mivel demokratikus és nem ochlokratikus alapon rendezkedünk be uj é­lelünkben. kívánatos, hogy minden reform bátran bár, de józanul ualósithassék m^g. Eddigi egésa társadalmi berendezkedésünk, életünk minden fázisa revízión megy át. Mi pro­testánsok még attól sem riadnánk vissza, hogy az állam, mint olyan, a vallásos életet se kimélje a reuizióktól, amiknek csak az igazsági mozza­natot tartalmazó értékeket kellene megtartaniok. Nekünk nincs mit féltenünk a mi evangeliumi vi­lágnézetünk egyetlen pontját illetőleg sem. De hogy ez keresztül nem vihető, mi tudjuk legjob­ban. És éppen, mivel tudatában vagyunk a mi értékeinknek, hisszük és reméljük, hogy az át­alakuláson, pártprogrammegvaiósulások e nap­jaiban édes hazánk legfőbb hatalmától nem fo­gunk olyan intézkedéseket látni, amik egyrészt tévelygő kezekre játszanak át az emberi lélek legfőbbb kincseit, másrészt pedig éppen a fele­kezeti és társadalmi béke megzavarására ve­zetnének. „ , • . usengoay Lajos. KÖZÉLETÜ N K igmeribéban egy millió Esaggtíi» dörögte oda v7iisonnak: ha Magyarországot megcson­kítják, olyan irriáenta lesz abból, hogy Európa, Amerika megrendül bele. A jogtalanul elfoglalt föld varázsa tehát külföldön is lázit, agitál és fenyeget. Fenyegeti és figyelmezteti az Imperia­listákat, hogyha a békekonferencián Magyaror­szág nem nyer igazságot, akkor az élet rene­szánsza, a tavasz nem a békét, nem a szeretetet hozza, hanem a harc virul ki újra még ször­nyűbben és még elkeseredettebben mint valaha. |Megfavtja a kormány a választásokat, hogy a külföld előtt is igazolva legyen Magyar­ország forradatmi kormánya és államformája. Mi is helyeseljük ezt a döntő elhatározást, mert égetően szükséges az ország egybehangzó szava a világ előtt s a nép igazolása a forrada­lom iránt. Mint minden alkotmányos államban ugy nálunk is a parlamentnek kell a népuralmat koronázni, mely ha ideig-óráig csonka is lesz, azért még is a nemzetet fogja képviselni feltéue, hogy a választások minden terrortól és erőszak­tól menten tiszták lesznek s nemzet szabadon küldheti ki képviselőit. |Hangulat változás észlelhető javunkra a nyugati államoknál s ugy látszik Parisban is rá­jönnek arra, hogyha Magyarország hamarosan nem kap szenet és élelmet, akkor tulajdonképen az entente felelős az anarchiáért és bolseviz­musért, mely feltartózhatatlanul megy tőlünk nyu­gotra. Belátják végre, hogy jó lesz nem gyön­gíteni ezt a kulturális végvárat, mely amint a le­tűnt ezredév alatt a tatár és török dulásoktól védte a nyugatol, most Aigy védi azt a bolseviz­mus veszedelmétől. |[ Magaarország nem fog meghalni so- . ha — mondta Károlyi Mihály. Nem irunk alá más békét mint ruilsonit és ha kell fegyverrel szabadítjuk fel a jogtalanul elfoglalt területeket. Itthon megnyugvást, külföldön pedig visszhangot fognak kelteni ezek a szavak. Párisban hatalmas­kodhatnak ahogy akarnak, hiába törnek ránk azok a népek, akikkel indiuisibiliter et inszepa­rabiliter össze voltunk kötve, mert ha tollal nem-, tudjuk rnegirni a becsületes békét, akkor fegy­verrel irjuk be a történelembe a megcsalt ma­gyaVsáy keserű békéjét 1 Széljegyzetek. él kötetesei IiiíoMatás fenntartása érde­kében Németországban is mozgalom indult meg. fí berlini egyetem 19 theo!. 10 jogi, 18 orvosi és 65 filozófiai fakultásbeli tanára tiltakozott a porosz kultuszminiszter előtt az ellen, hogy a vallásokta­tás, mint az egész nevelői oktatás sarokköve, az iskolák főtanterveiből elíávolittassék. A vallások­tatás — minden máshitü teljes szabadsága mel­lett — kell, hogy lényeges alkatrésze maradjon az iskolai oktatásnak, mert különben az a veszély fenyeget, hogy a népoktatás minden igaz ápolá­sának a talaja kiszárad. A német oktatás reorga­nizációjának legfontosabb feladata nem a keresz­tény ellenes rombolás, hanem a vallásoktatás e­rőteljes újra felépítése, A mozgalom ma már e­gész Németországra terjedt ki, 1 mindenütt aláírá­sokat gyűjtenek a kormányhoz és az iskolai ható­ságokhoz intézendő köv. tartalmú beadványhoz: „A keresztyén gyermekek részére keresztyén kul­turált és keresztyén morálon alapuló iskolákat kö- * vetelünk. Németország keresztyén egyházai, me­lyeknek tagjai %o részét alkotják a lakosságnak, portestáns részről a következő elengedhetetlen követelményt állítják fel: Nem szabad az iskolá­ban a keresztyén uallásíanitást fakultativ tárggyá

Next

/
Oldalképek
Tartalom